A luxustermékeket árusító cégek részvényei nagyot zuhantak júliusban, döntően az alacsony kínai eladások miatt, miután pénzügyi eredményeik alulmúlták a befektetők várakozásait. A legtöbb elemző túlértékelte a luxustermékek piacát a fejlődő országokban, a jövő fogyasztóinak - akik döntően a középosztályból kerülnek ki - többsége 2030-ban ugyanakkor már Ázsiában fog élni - Észak-Amerika és Európa helyett.
Görögországban azzal fenyeget a legerősebb szakszervezet, hogy ha privatizálják az ország legfontosabb erőművének egyes részeit, akkor munkabeszüntetésekkel - országos áramszüneteket okozva - tiltakoznak majd a lépés ellen. A helléneket pénzügyi lélegeztetőgépen tartó nemzetközi szervezetek ugyanakkor arra kérik a görög kormányt, hogy liberalizálja az ország energiapiacát.
Egy friss kutatás szerint a németek több mint fele támogatná a képzett munkaerő bevándorlását országukba. Majdnem háromnegyedük pedig kifejezetten jónak ítéli meg a köztük és a külföldiek közti viszonyt. A mutatók javulása főként a német gazdaság növekedésének és az alacsony munkanélküliségnek tudható be.
Komoly problémákkal szembesülnek a kínai bevándorlók Afrikában. Az akár egymilliósra is tehető afrikai kínai kolóniát egyre gyanakvóbban figyelik a helyiek, mivel sok esetben az ázsiai állam kereskedői ellehetetlenítik az afrikai vetélytársaikat. Eközben olyan hírek is napvilágot láttak, mely szerint a kínai kormánynak még jól is jön a rengeteg kínai Afrikába települése, mivel így megszabadulhat a "nemkívánatos" munkaerőtől.
Egy, a napokban nyilvánosságra került videofelvétel szerint a tavalyi japán nukleáris katasztrófa közben a szakértők azt is felvetették, hogy lőfegyverekkel lyukat üssenek a fukushimai atomerőmű falán, hogy ezzel is csökkentsék a nyomást a reaktorépületen. A rendkívül veszélyes tervet soha nem valósították meg.
Különös problémákkal találta szembe magát az IKEA Indiában. A helyi törvények értelmében a külföldi kiskereskedőknek legalább 30 százalékban kell kis- és középvállalkozások termékeit beszerezni, ám ha egy kisvállalkozás elkezd a svéd óriással üzletelni, akkor az egy idő után már nem marad kisvállalkozás. A problémára már keresi a megoldást a kontinensnyi állam kormánya.
Az olasz kormány és sok önkormányzat is több száz ingatlan értékesítését tervezi, hogy ezzel is segítsen a megszorítások terhe alatt nyögő dél-európai uniós tagállam megrendült pénzügyi helyzetén. Mario Monti kormányfő 1,5 milliárd euró bevétellel számol, ám a terv zátonyra futhat, mivel a befektetők tartanak az euró bedőlésétől és egy esetleges olasz csődtől is, így kockázatmentesebb területekre viszik pénzüket.
Elégtelenek az Európai Központi Bank eddigi intézkedései a spanyol és olasz válság kezelésére - írja legfrissebb blogbejegyzésében Zsiday Viktor befektetési szakértő. A szakértő szerint az unió állandóra tervezett mentőcsomagja, az Európai Stabilitási Mechanizmus nem az az "atomfegyver", mint amire a befektetők számítottak.
Görögországban a kormány ismét nekifut az évek óta egy helyben toporgó privatizációnak: kalapács alá kerül például az állami lottótársaság, a szerencsejáték vállalat, a gázszolgáltató, valamint korfui és rodoszi földek is. A görögöknek van miből válogatni: a földek 70 százaléka az állam és az ortodox egyház tulajdona, államiak a közműcégek, az autópályák jelentős része, több bank és kikötő, az államvasutak és a védelmi cégek is. A befektetőknek viszont nem kellenek, a görögöknek pedig nem éri meg az eladás nyomott árakon.
A görög rendőrség bejelentése szerint több, mint 1600 illegális bevándorlót toloncolnak ki az ország területéről, miután a hatóságok lerohanták Athén több kerületét is, illegális bevándorlók után kutatva. A szélsőjobboldal erősödése következtében a görög politika is egyre durvábban kezeli a bevándorló-helyzetet, mely a dél-európai állam egyik legkomolyabb társadalmi problémájává lépett elő.
Míg az utóbbi 20 évben csodálhattuk a spanyolok gazdasági felemelkedését, és még a válság kirobbanása után is azt hihettük, az Ibériai-félsziget nagyobbik állama meg tud birkózni a válság hullámaival, addigra ma nyilvánvalóvá vált, hogy "az akkori diagnózis hibás, az élénkítő terápia katasztrofális hatású volt". Bartha Attila közgazdász, az MTA kutatója a tagokvagyunk blog legfrissebb bejegyzésében a spanyolok rendkívül instabil helyzetét veszi górcső alá.
Az olasz miniszterelnök egyik friss megszólalása szerint Németország a legnagyobb haszonélvezője az eurózóna meglétének. Mario Monti emellett azt szeretné, ha több mozgástere lenne a közös uniós fizetőeszközt használó országok kormányainak, hogy a szükséges reformokat elvégezhessék. A német politikusok magukból kikelve reagáltak Monti szavaira.
Olaszország idén a vártnál nagyobb visszaesésre számíthat, és még jövőre is lejtőn lesz az ország gazdasága - jósolta az olasz központi bank elnöke, Ignazio Visco, a La Repubblica című lapban vasárnap megjelent nyilatkozatában.
Görögországot ki kell zárni az euróövezetből a bajor pénzügyminiszter szerint. Markus Söder szerint az euróövezetnek példát kell statuálnia és minden már út hamis.
A kínai állami tőke beszállt a milánói Internazionale futballklubba. Ez az első alkalom, hogy a kommunista birodalom jelentősebb összeget fektet be az európai futballba. Kína olyan tőkeerős, hogy könnyedén végigmehet az európai elit futballklubokon. Befektetésnek, reklámnak sem rossz az olasz focicsapat, és a kínai fociipar építésében is segíthet.
Óriási mennyiségű eurót halmozott fel a svájci jegybank az elmúlt negyedévben, és a jelek szerint nem tud mit vele kezdeni.
Iraki Kurdisztánból hat tartálykocsi haladt át a napokban az iraki-török határon, kőolajat szállítva az egyik törökországi kikötőbe. A központi iraki kormányzatot piszkáló döntéssel a törökök és az iraki kurdok is jól járhatnak, ha komolyabban is beindulnak az észak-iraki olajszállítások. Törökország azonban kockázatosat lépett: ezzel szinte elismeri az iraki kurdok autonómiáját, mellyel a saját területén élő kurdoknak is bátorítást adhat az önállóságra.
Sok közgazdásznak életük lehetőségét villantja fel az eurózóna válsága: ha előállnak egy olyan ötlettel, mely gyógyír lehet az övezet problémáira, akkor a Marshall-tervhez hasonló hírnév övezhetné őket. A The New York Times által idézett három közgazdász mindegyike segítene a két legnagyobb "betegen", Olaszországon és Spanyolországon úgy, hogy finanszírozókat találjanak állampapírjaikra, és eközben újraindíthassák gazdaságukat is.
Nyomulnak az oroszok Ausztriában. Nemrég három szállodát vásároltak meg a dél-ausztriai tartományban, a helyiek ugyanakkor nem örülnek a külföldiek térszerzésének, mivel ők inkább a tiroli fiatalokat látnák szívesebben a szállodák üzemeltetésénél.
Míg az Európa déli részén élők szinte a túlélésért küzdenek, addig az észak-európai euróövezeti tagállamok polgárai alig éreznek valamit az euróválság hatásából. Görögország újabb és újabb megszorításokkal igyekszik a felszínen tartani magát, Spanyolország képtelen megállítani a munkanélküliség drasztikus növekedését. Portugáliában tömegek kénytelenek komolyan meghúzni a nadrágszíjat, Ciprus pedig Oroszországtól várja megrendült pénzügyi helyzetének megtámogatását. Helyzetképünk az euróválságról.
És eközben a kormány politikai súlya látványosan csökken.
Egy ember életveszélyesen, többen súlyosan megsérültek a németországi tömegbalesetben.
Egy videón az látható, hogy a politikust maszkot viselő rendőrök ültetik be egy jelzés nélküli autóba.
Herendi Gábor vígjátéka az állami finanszírozási rendszeren kívül készült.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
