A forint, a zloty és a cseh korona túlértékelt az euróval szemben. Ez a három ország mindaddig nem tudja majd valutáját az európai valutához kötni, amíg be nem állnak egy olyan árfolyamra, amelyen gazdaságuk versenyképes marad - nyilatkozta szerdán az osztrák Industriemagazinnak Gertrude Tumpel-Guggerell, az Európai Központi Bank igazgatóságának tagja, korábban az ostztrák jegybank alelnöke. „Országonként fogjuk meghatározni milyen széles árfolyamsávban kell maradniuk a csatlakozó országok valutájának, mielőtt csatlakoznak az euró előszobáját jelentő ERM2 árfolyam-mechanizmushoz. - tette hozzá a bankvezető asszony. (Az ERM - Exchange Rate Mechanism - 2 keretében megállapítják az illető valuta árfolyamát az euróhoz képest, és a valutának bizonyos ingadozási határokon belül kell maradnia két vagy akár több évig, mielőtt csatlakozna az eurózónához. Jelenleg a dán korona tartózkodik az euró előszobájában, /-2,25 százalékos ingadozási sávon belül mozog.)

A világszerte nagy nyilvánosságot kapott kommentár hatására megingott a bizalom a forint iránt, a londoni bankok eurót kezdtek vásárolni forintjukért, a magyar fizetőeszköz 264,9-ről két nap alatt 266,75 forintra esett, majd kissé magára talált. Az EKB tisztségviselője eközben cáfolta szavainak ilyen értelmezését, de a régió valutái mégis tovább gyengültek.

A nyilatkozat nem segített a csütörtöki magyar kötvényaukciónak sem. Az ötéves államkötvényből a tervezett 15 milliárddal szemben csak 10 milliárd forintnyit tudott értékesíteni a magyar Államadósság Kezelő Központ, és az átlaghozam 8,21 százalékra emelkedett, szemben a 8,12 százalékos szerdai másodpiaci hozammal. (A hozam emelkedése hivatott kiegyenlíteni az árfolyam gyengülését - minél keresettebb egy papír, annál kisebb a hozama).

A JP Morgan bankház elemzői szerint az Európai Központi Bank, illetve az IMF napokban napvilágot látott értékelése meghiúsítani látszik Magyarország reményeit, hogy az ERM-2 árfolyammechanizmushoz még az idén csatlakozzon. Míg az EKB-vezető csak általánosságban tartott szükségesnek alapvető gazdaságpolitikai lépéseket ahhoz, hogy Magyarország mielőbb csatlakozzon az ERM2-höz, addig az IMF európai igazgatója, Michael Deppler kifejtette: az új uniós tagoknak már az ERM2-csatlakozás előtt teljesíteniük kellene az összes maastrichti kritériumot.

Ez azt jelentené, hogy az új tagországoknak lényegesen keményebb próbán kéne átesniük, mint amilyet a jelenlegi tagoktól csatlakozásuk időpontjában elvártak; Magyarország esetében valószínűleg 2007-ig tolná ki az ERM2-höz való csatlakozás időpontját – feltéve, ha a nemzetközi szervezetek komolyan veszik Deppler figyelmeztetését. Ám ez korántsem biztos. A Dresdner Bank londoni elemzői például nem tulajdonítanak nagy jelentőséget Deppler megjegyzésének, mondván, az EKB, az unió és más nemzetközi szervezetek vezetői rendszeresen „szónokolnak” a hiteles gazdaságpoltika szükségességéről a csatlakozó országokkal kapcsolatban.

Mindenesetre az MNB-nek és a Medgyessy-kormánynak komoly dilemmával kell ez ügyben szembenéznie. Ha nyilvánosan beismeri, hogy nem törekszik az idei ERM2-csatlakozásra, akkor azt a külföldi befektetők úgy értékelhetik, hogy letett a stabil árfolyamról és a fiskális szigorításról. A legtöbb befektető azt szeretné, ha a jegybank mielőbb lehorgonyozná a forintot az ERM2-ben. Ha viszont túl korán és túl erős forinttal csatlakozunk az árfolyamrendszerhez, akkor a jegybanknak mindenáron védenie kell a forintot, hogy a kijelölt árfolyamsávban maradjon, így szinte invitálná a spekulánsokat, hogy a forint árfolyamát megpróbálják „kitolni” a sávból - mondta a hvg.hu-nak Papp Zsolt, az ABN Amro londoni elemzője.

A megoldás Tumpell-Guggerell asszony nyilatkozatából látszik kirajzolódni. Ha egyenként egyeznek meg a tagállamokkkal a sávszélességről, akkor a /- 2,25 százalékos sávnál szélesebb, akár /-15 százalékos árfolyamsávról is megállapodhat a magyar jegybank az EKB-val. A lengyelek máris ebbe az irányba tapogatóznak – figyelmeztetett az elemző.