Draskovics Tibor miniszterként az Országgyűlés előtt elmondott első beszédében hangsúlyozta: "a cáfolhatatlan tények és a szubjektív tényezők egyaránt arra utalnak, hogy egy felfelé ívelő pálya kezdetén vagyunk." A miniszter a gazdaságpolitika rövid távú céljai közül a költségvetés hiányának csökkentését és a külső fizetési mérleg hiányának mérséklését emelte ki. Közölte: szigorú jövedelempolitikával összhangba hozzák a fogyasztást és a gazdaság teljesítményét, és lépéseket tettek a háztartási megtakarítások növelése érdekében.



A kormány gazdaságpolitikai intézkedései között említette az Európa-terv keretében történő infrastruktúra-fejlesztést, a befektetések ösztönzését a kis-, közép- és multinacionális vállalatok esetében, az adórendszer egyszerűsítését és igazságossá tételét. Draskovics azt ígérte, hogy nekilátnak az államháztartás átalakításához, csökkentik a hiányt és a költségvetési újraelosztást, "kemény" követelményeket érvényesítenek a közszférában, ezzel összhangban átalakítják a költségvetési intézmények működését, valamint jól megválasztott pontokon elkezdik az egészségügy és kistérségi szolgáltatások reformját. Szerinte az idén átmenetileg megemelkedik az infláció, de az egyszeri hatósági árintézkedések és adólépések hatásának elmúltával ismét csökkenő lesz.



Göndör István szocialista vezérszónok beszédében kiosztotta a jegybankot és az előző kormányt is. A szocialista politikus 2003 ősze óta a reálgazdaság csaknem minden pontján pozitív tendenciákat tapasztal: folyamatosan nő az ipari termelés, a beruházások növekedése negyedévről negyedévre gyorsul, újra a feldolgozóipar a húzóerő, a vállalkozók számára új adó- kamat és amortizációs támogatások kerültek előtérbe, az export 10,9 százalékkal nagyobb, mint 2002-ben. A fizetési mérleg 270 millió euróval javult, a külkereskedelmi mérleg hiánya kisebb, a külső egyensúly romlása megállt, a foglalkoztatás lassan növekszik, a termelékenység majdnem kilenc százalékkal nőtt, az infláció 4,6 százalékos mértéke pedig olyan alacsony, mint a rendszerváltás óta még soha – mutatott rá Göndör.



Az MSZP kezdeményezi, hogy a kormány jusson megegyezésre a kamatcsökkentésről a Magyar Nemzeti Bankkal - mondta Szekeres Imre szocialista képviselő. Véleménye szerint a magyar gazdaságban az egyes intézkedések hatását két-három év alatt lehet megérezni, ezért a mostani helyzet gyökerei 2000-ből és 2001-ből erednek, a fellazított lakáshitelezési rendszerből és az erős forintból.



Túlzott a költségvetés újraelosztó szerepe - mondta Kuncze Gábor, az SZDSZ vezérszónoka, aki úgy véli: nem történt semmi azokon a területeken, ahol szerinte igazán át kellett volna alakítani a nagy elosztórendszereket. A szabad demokrata politikus rámutatott: az egészségügybe az egymással versengő biztosítókon keresztül kell pénzeket bevonni, a mezőgazdaságban pedig tudatosítani kell, hogy a termelésalapú támogatások 2007-től kezdődően megszűnnek, és a tájgazdálkodás, az agrárkörnyezet-védelem, illetve a vidékfejlesztés kerül előtérbe.



"Kétéves kormányzás után ma már kimondhatjuk, hogy rosszabb helyzetben van a gazdaság, mint a kormányváltáskor 2002-ben" - mondta Varga Mihály, a Fidesz vezérszónoka, volt pénzügyminiszter. A nyugdíjakat januártól 6,3 százalékkal emelték, a januári infláció mértéke 6,6 százalékos, vagyis a kormány elvett a nyugdíjasoktól. A kényszervállalkozókból pedig kényszer-munkavállalót csinálnak, így „nyilván lehet csökkenteni a munkanélküliségi adatokat”. A cégautók adója a duplájára nőtt, ami nem 50 ezer autót érint, mint mondták, hanem 750 ezret, a rehabilitációs hozzájárulás összege 37 ezer forintról 132 ezer forintra emelkedett, a bor jövedéki adója 60 százalékkal nőtt - panaszolta az ellenzéki szónok. Varga szerint a kisvállalkozók állami támogatása kudarcot vallott, az ígért 200 milliárd forint fejlesztési hitelnek a negyede sem vált valóra, a jóváhagyott kölcsönök összértéke 25 milliárd forint volt. Az agrárhiteleknél a tervezett 30 milliárd helyett 10,5 milliárdot, az Európa-tervnél pedig a 90 milliárd forintnyi kölcsöntőkéből mindössze négy milliárd forintot használtak fel – vetette fel a volt pénzügyminiszter.



Ékes József, az MDF vezérszónoka szerint a Medgyessy-kormány hivatalba lépése óta folyamatosan romlik a magyar kis- és középvállalkozások helyzete, és az önkormányzatok is egyre rosszabb körülmények között kénytelenek gazdálkodni. A képviselő a vitanapon nehezményezte, hogy az unióban, illetve a csatlakozni kívánó országok közül sokban csökkentik az általános forgalmi adót, miközben Magyarországon emelik. Sajnálattal állapította meg, hogy a kormányoldal "gúnyos mosollyal" nyugtázza "a javító szándékú ellenzéki javaslatokat". (MTI)