Az uniós alkotmányról szóló megegyezés elmaradása esetén bizony egyes tagállamok - egymással szorosabb együttműködést kialakítva - maguk mögött hagyhatják a többieket. Ez szükségessé válhat, hiszen közben nem bénulhatnak meg az uniós intézmények - mondta Romano Prodi a spanyol El Pais című napilapnak adott interjújában.



A konfliktus tavaly decemberben kezdődött, amikor a brüsszeli tárgyalásokon Spanyolország és Lengyelország nagyobb szavazati arányt követelt magának az Európai Bizottságban, mint amennyit Németország és Franciaország jónak tartott.



A franciák és a németek erre megemelték a tétet, és hozzákezdtek a kétsebességes Európa kialakításához. A múlt héten, amikor Németország, Franciaország és Nagy-Britannia különtalálkozót tartott, amely szinte egy európai „vezetőtestület” vagy „központi bizottság” rémképét festette előre, és főként Spanyolország és Olaszország rosszallását váltotta ki.



A feszültség mértékét azonban hiba lenne eltúlozni – állítja a Prodi-iterjút értékelő EU Observer. Nem ez lenne az első kérdés, amelyben az Unió tagjai megosztottak, és az egész mégis működik. Az európaiak többsége például bevezette a közös pénzt, Nagy-Britannia, Svédország és Dánia nem. Egyes országok szorosan együtt működnek az igazságügyi és katonai kérdésekben, míg mások kevésbé.