„Uram, itt nemcsak veszélyben vannak a medvék, de szó szerint irtják őket!” – fakadt ki a hvg.hu munkatársának Szeley-Szabó László, a romániai Aves Fondation vezetője. Tény, hogy a köztiszteletben álló környezetvédő csoport nemrég közzétett jelentésében ijesztő adatok szerepelnek: Hargita megyében tíz év alatt a medveállomány létszáma 48 százalékkal csökkent, vagyis az 1989-ben élő 1185 példányról 1997-ben 615 példányra zsugorodott. A jelentés szerint a következő években a létszámcsökkentés még drasztikusabb volt, és 2003-ban az állomány már csak 250-260 egyedből áll, 935 példánnyal kevesebből, mint 1989-ben. Az Aves Fondation szerint az utóbbi 3-4 évben a romániai medvepopuláció 60 százalékkal csökkent az Országos Erdészeti Egyedáruság és a Romániai Vadászok Országos Szövetsége törvénytelen vadászmódszerei miatt. A miniszterelnöknek küldött jelentésben a csoport 2500-ra becsüli a Romániában élő medvék számát, ez az adat jóval alacsonyabb a hivatalosan megadott 6300-nál. Nicolae Ceausescu regnálása idején az ország erdeiben rengeteg medve és egyéb különböző vad élt, mivel a medvevadászat mindenki számára tiltott volt, kivéve Ceausescut és közeli munkatársait. Azóta viszont nagyon népszerű időtöltés, különösen a politikai és gazdasági elit körében.

A környezetvédő csoport szerint a hatalmas fogyásért a csíkszeredai erdészeti Igazgatóságot és a Nagyküküllő Vadásztársulatot is felelősség terheli, mert – mint azt Szeley-Szabó a hvg.hu-nak kifejtette - a megyében irreálisan magas a kilövési keret, a vadászatkor fertőzött állattetemeket használnak fel csalétekként, a medvékre barlangjukban is vadásznak, s az orvvadászat is virágzik. „A kilencvenes évek derekán sok magyarországi vadász jött át medvét lőni. Javarészük orvvadász volt, akik pár száz dollárért engedély nélkül lőtték ki a medvéket” – állítja Szeley Szabó, aki szerint a medvebőröket menetrendszerinti autóbuszjáratokon csempészték ki. „Ötszáz dollárért mindent el lehetett rendezni. A vámosok mindkét oldalon le voltak fizetve, így kb. 100-150 medvebőr és koponya került törvénytelenül Magyarországra” – tette hozzá az Aves Fondation első embere.

Szeley-Szabó László szerint már a kormány szemét is csípi az alapítvány medvevédelmi tevékenysége. „Dühösek, hogy petíciót küldtünk az Európai Parlamentnek és Günter Verheugen bővítési biztosnak, aki arról biztosította szervezetünket, hogy az ügyben tárgyalni fog a hatóságokkal” – mondja.

Az alapítvány meggyőződése, hogy a medvék mészárlása a hatóságok asszisztálása mellett történik. A jogszabályok szerint tíz medvéből csak egyetlenegy példányt szabad kilőni. Az Aves Fondation jelentésében azt írta, hogy a vadőrök szándékosan becsülik túl a medvepopulációt. „A dombvidékeken egyetlen medvét háromszor vesznek nyilvántartásba, azért, hogy minél több kilövési arányszámot hagyhassanak jóvá” – állítja Szeley-Szabó László. „Ez a törvénytelen eljárás személyi érdekekre vezethető vissza, amit a medve kilövéséből származó pénzügyi haszon hajszolása abnormálissá fokoz”. Becslése szerint Hargita megyében az idén kilövésre ítélt 74 medve és az egyéb vadállat összértéke 1,5-2 millió euró. Mint mondta, a barnamedve kilövéséért általában nyugati állampolgárok jelentkeznek, akik egyetlen medvéért – súlytól függően – öt és nyolcezer euró közötti összegeket fizetnek feketén a vadásztársulatoknak.

Esetenként külön több száz euróba kerül, hogy az állatot becserkészik, a kuncsaftnak mindössze a ravaszt kell meghúznia. Ha csak megsebzi, az állat ugyan elmenekül, de a szervezőnek még így is 1500-2000 euróval marad zsebében. Amennyiben a lövés nem talál, az ár 300 euró körüli összegre csökken - ajánlja egyik udvarhelyi, faluturizmussal foglalkozó iroda. A medvevadászat jó üzletnek bizonyul: a vadászkalandokat már a turisztikával foglalkozó ügynökségek is befoglalták programjaikba.

A román kormány szerint túlzottak az Aves Fondation statisztikái és szó sincs mészárlásokról. A mezőgazdasági minisztérium szóvivője, Gabriel Garban visszautasította a környezetvédők jelentését, és leszögezte: a kormány ragaszkodik a hivatalos becslés eredményéhez. Szerinte a környezetvédők legalább 4000 medvével azért nem számoltak, mert az állatok elszéledtek élőhelyükön, a Kárpátokban. A szervezetet pedig azzal vádolja a kormány, hogy azért próbálják a mészárlás látszatát kelteni, mert így remélnek anyagi támogatást európai szervezetektől. „Az Európai Unió és más intézmények pénzt adnak a fajfenntartó akciókra, de ahhoz, hogy ezt a pénzt egy szervezet megkapja, léteznie kell egy problémának” – nyilatkozta korábban a román sajtónak egy kormány alá tartozó intézet kutatója. A vádakra reagálva Szeley-Szabó László a hvg.hu-nak elmondta: a védelmi programot az alapítvány pénzéből finanszírozta, „egy fillért sem kaptam támogatásként, ez csak a román hatóságok véleménye”.