Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Chirac Budapesten ódákat zengett az uniós bővítésről – olvasható a Le Monde honlapján. Tény: az elnöki látogatás kitűnő alkalom arra, hogy a Kelet-Közép-Európában elterjedt, az „uniós bővítést ellenző” országképet megkísérelje korrigálni. Bár a francia lap szerint túlzás lenne azt gondolni, hogy Franciaország kedvezőtlenül fogadja az új tagállamok csatlakozását, ám tény, hogy az Eurobarométer közvéleménykutatásai rendszerint a franciákat hozták ki, mint a „csatlakozás miatt leginkább nyugtalankodó” nemzetet.
Franciaország az iraki háború idején -- a „nyolcak levele” kapcsán -- az Egyesült Államok mellett kiálló kelet-európai országokat igyekezett lekezelően kioktatni. Mintha képtelen lett volna megérteni, hogy a volt szovjet blokkhoz tartozó kis országok számára igenis fontos Amerika védelmező szerepe. A francia elnök kijelentései különösen rosszul sültek el Lengyelországban - emlékeztet a Le Monde -, hiszen egységbe kovácsolták Franciaország ellen a politikai pártokat és az egyébként frankofil értelmiséget. A csatlakozási tárgyalások végére mind fagyosabbá váló francia-lengyel partneri viszony rendbehozatala – úgy tűnik – egyik félnek sem sürgős. Az uniós alkotmányról folyó tárgyalásokon saját érdekei mellett kardoskodó lengyelek makacssága – áll a Le Monde cikkében - eltávolította őket a többi uniós csatlakozótól, hiszen némileg visszatetszést kelthetett, ahogyan a gazdaságilag és politikailag bizonytalanul álló Lengyelország a regionális nagyhatalom szerepében igyekszik tetszelegni.
Chirac elnök - a csatlakozás május 1-i dátumához közeli - budapesti látogatásának célja nem más, mint megmutatni, hogy Párizs a legnagyobb egyetértésben tud az újonnan csatlakozókkal együttműködni. Így az sem véletlen, hogy az elnöki vizitnél éppen Magyarországra esett a választás. A Le Monde szerzői úgy vélik: a francia elnöki palotában, az Elysée-ben hazánk Európával kapcsolatos jövőképét igencsak hasonlónak látják Franciaországéhoz, s sosem fogynak ki a dicséretekből, ha a magyar miniszterelnöknek az uniós alkotmányról folyó tárgyalásokon betöltött szerepéről van szó.
Az uniós tagállamok közt Magyarországnak egyértelműen nőtt az elismertsége – olvasható a másik tekintélyes francia lap, a Le Figaro honlapján. A magyarokat a jóindulat vezérli és könnyebb velük megegyezni, mint a lengyelekkel – állítja egy, a lapnak nyilatkozó európai diplomata. Magyarország a csatlakozó országok között mindig osztályelsőnek számított: büszkék arra, hogy 1989-ben ők vágták ki az első darabot a vasfüggönyből, s – ellentétben másokkal - a szomszédos országban élő kisebbségeik miatt arra is rákényszerülnek, hogy regionális felelősséget tanúsítsanak.
Franciaország az iraki háború idején -- a „nyolcak levele” kapcsán -- az Egyesült Államok mellett kiálló kelet-európai országokat igyekezett lekezelően kioktatni. Mintha képtelen lett volna megérteni, hogy a volt szovjet blokkhoz tartozó kis országok számára igenis fontos Amerika védelmező szerepe. A francia elnök kijelentései különösen rosszul sültek el Lengyelországban - emlékeztet a Le Monde -, hiszen egységbe kovácsolták Franciaország ellen a politikai pártokat és az egyébként frankofil értelmiséget. A csatlakozási tárgyalások végére mind fagyosabbá váló francia-lengyel partneri viszony rendbehozatala – úgy tűnik – egyik félnek sem sürgős. Az uniós alkotmányról folyó tárgyalásokon saját érdekei mellett kardoskodó lengyelek makacssága – áll a Le Monde cikkében - eltávolította őket a többi uniós csatlakozótól, hiszen némileg visszatetszést kelthetett, ahogyan a gazdaságilag és politikailag bizonytalanul álló Lengyelország a regionális nagyhatalom szerepében igyekszik tetszelegni.
Chirac elnök - a csatlakozás május 1-i dátumához közeli - budapesti látogatásának célja nem más, mint megmutatni, hogy Párizs a legnagyobb egyetértésben tud az újonnan csatlakozókkal együttműködni. Így az sem véletlen, hogy az elnöki vizitnél éppen Magyarországra esett a választás. A Le Monde szerzői úgy vélik: a francia elnöki palotában, az Elysée-ben hazánk Európával kapcsolatos jövőképét igencsak hasonlónak látják Franciaországéhoz, s sosem fogynak ki a dicséretekből, ha a magyar miniszterelnöknek az uniós alkotmányról folyó tárgyalásokon betöltött szerepéről van szó.
Az uniós tagállamok közt Magyarországnak egyértelműen nőtt az elismertsége – olvasható a másik tekintélyes francia lap, a Le Figaro honlapján. A magyarokat a jóindulat vezérli és könnyebb velük megegyezni, mint a lengyelekkel – állítja egy, a lapnak nyilatkozó európai diplomata. Magyarország a csatlakozó országok között mindig osztályelsőnek számított: büszkék arra, hogy 1989-ben ők vágták ki az első darabot a vasfüggönyből, s – ellentétben másokkal - a szomszédos országban élő kisebbségeik miatt arra is rákényszerülnek, hogy regionális felelősséget tanúsítsanak.
