A J.P. Morgan nem az első kérő, amely a német kormánynál puhatolózott egy esetleges felvásárlási ajánlat fogadtatásáról. A négy legnagyobb német bank, a Deutsche Bank, a Dresdner Bank, a Commerzbank és a HVB (HypoVereinsbank) valamelyikét érintő fúzió, illetve felvásárlás lehetősége már hónapok óta a levegőben van. A befektetők körében ezúttal is részvényvásárlási láz tört ki az esetleges felvásárlásról szóló pletykák nyomán. A Deutsche Bank részvényeinek ára az elmúlt hetekben erőteljesen emelkedett, elterjedt ugyanis a hír, hogy a Citigroup tárgyal a bank megvételéről. Tőzsdei szakértők elképzelhetőnek tartják ugyan a fúziót rövid távon, a befektetők túlfűtött várakozásait azonban igyekeznek lehűteni.

A legnagyobb német bankot nem először hozták hírbe külföldi vevőkkel. Részvényeinek árfolyama legutóbb csütörtökön ugrott meg 9 százalékkal azt követően, hogy a Citibank esetleges ajánlatáról érkeztek információk. Ugyanakkor a Reuters banki forrásból úgy értesült, hogy a spekulációnak nincs semmi alapja, és a Deutsche nem tárgyal senkivel. A J.P. Morgan januárban vette meg a Bank One of Americát 58 milliárd dollárért. Hírügynökségek szerint nem világos, hogy mostani puhatolózása a DB iránt a saját nevében történt - ha történt - vagy valamelyik ügyfele számára.

Berlinben tisztában vannak vele, hogy a bankszektor konszolidációja elkerülhetetlen. A német bankszektor ugyanis rendívül széttöredezett, még a piacvezető bankok is csupán 5 százalék körüli részesedéssel kénytelenek beérni, emiatt a bankok nyereségtermelő képessége viszonylag kicsi. A német bankok ráadásul komoly vérveszteséget szenvedtek el az elmúlt két évben A német óriásválalaltok hiteligényüket elsősorban bankkölcsönök révén elégítik ki, szembean az angolszász gyakorlattasl, ahol a vállalati részvény és kötvénykibocsátásnak jóval nagyobb szerepe van. Az utóbbi években tönkrement óriásvállatok, köztük a WorldCom, az Enron, a Kirch vagy a Philip Holzman a német bankokban óriási adóssághegyeket hagytak maguk után Igaz, a rossz hitelek leírása és a költségcsökkentések végrehajtása után a német bankok tavaly ismét nyereségesek lettek.

A német kormány ebben a helyzetben előnyben részesítené a bankok egymás közötti fúzióját, és igyekszik elhesegetni a külföldi "kérőket", akik, ha megszerzik a német bankokat, valószínüleg véget vetnek a jelenlegi gyakorlatnak, vagyis hogy a kis- és középvállalatoknak nagyon olcsó hiteleket nyújtsanak, állami garancia mellett. A német magánszektor -- a fentiek alapján -- erősen függ az olcsó banki finanszírozástól, a német politikusok pedig a kisvállalkozók szavazataitól. Az irreálisan olcsó hiteleket az állami kézben lévő tartományi bankok (Landesbankok) kényszerítették rá a német bankrendszere.A Landesbankokaz állam által nyújtott garanciának köszönhetően jutottak olcsó forrásokhoz, amelyekből olcsó hiteleket tudtak nyújtani. A magánkézben levő bankoknak pedig ezekkel a hitelekkel kellett versenyezniük, saját profitjuk rovására. A Landesbankok kivételezett helyzetének azonban 2005-től vége. Az EU versenyszabályai ugyanis ilyen versenytorzító támogatást nem tesznek lehtővé. A tartományi bankok mesterséges árletörő szerepének megszűnésével a német bankok még vonzóbb felvásárlási célpontokká válnak.

A közelgő német bankfúziós hullámnak a magyar piacon is érezhető lesz a hatása. A Deutsche Bank, a Commerzbank viszonylag kicsiny részesedést tudhat magáénak a magyar piacon, a Dresdner Bank magyarországi leánybankja pedig a csehországi, a lengyelországi, és a horvátországi Dresdner Bankhoz hasonlóan már az idén eladja ügyfélállományát és lehúzza a rolót. Korábban olyan elképzelések is felmerültek, hogy a német nagybankok „összetolják” középeurópai leányaikat, hogy megerősítsék pozícióikat a piacon - mondta egy banki vezető.