A Magyar Hírlap által ismertetett dokumentumból kitűnik, nem csak a tárcáknak lesz szűkös jövőre a büdzsé. A végleges költségvetésitörvény-javaslatot a lap információi szerint ma terjeszti a parlament elé a tárca.



Évente átlagosan 0,5-0,7 százalékkal kell csökkenteni a kormányzati szektor költségvetési hiányát – áll a dokumentumban. A kormány nem a kiadások fűnyírószerű csökkentését, hanem a közszféra hatékonyabb működését tűzte ki célul. A PM szerint továbbra is adottak a feltételek ahhoz, hogy Magyarország 2008-ig teljesítse az euró 2010-es bevezetéséhez szükséges kritériumokat. A munkaanyagban azzal számol, hogy a központi költségvetés adósságállománya jövő év végére 12555,4 milliárd forint lesz, ami a 22200-22300 forintos bruttó hazai össztermék (GDP) 56,4 százalékát tenné ki. A kormány 2005-től fokozatosan éves átlagban félszázalékos inflációcsökkenést vár.



Átgondoltabb költségvetési tervezést tett lehetővé, hogy az egyes tárcák kezelésébe tartozó előirányzatokra jutó mintegy ezermilliárd forintot újraosztotta a kormány. A gazdasági tárca kezelésébe tartozó feladatok nagy részére azonban – a mostani elképzelések szerint – kevesebb pénz jutna jövőre - írja a lap.



Az útfenntartás kerete 75 milliárdra apadna, ellenben a gyorsforgalmiút-hálózat fejlesztésére jövőre ötmilliárddal többet, 15 milliárdot juttatnának. Töredékére, a jelenlegi 13,3 milliárdról 3,6 milliárd forintra csökkenne a kis- és középvállalkozók támogatási kerete, energiagazdálkodásra pedig 28 milliárd jutna a jelenlegi 34,8 milliárd forint helyett. Az M5-ös autópálya matricássá tétele miatt 22,2 milliárd forint úgynevezett rendelkezésre állási díjat fizet a következő évben az állam az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-nek. A gazdasági tárca költségvetését terheli a MÁV tízmilliárd forintos tőkeemelése is.



Kevés konkrétum derül ki a költségvetési javaslatból a kormány családtámogatási elképzeléseiről - teszi hozzá a Magyar Hírlap. Továbbra sem vetette el a minisztérium azt a lehetőséget, hogy a gyermekek után járó adókedvezmény rendszerét úgy alakítsák át, hogy az alacsonyabb jövedelműek is igénybe tudják azt venni. A magasabb jövedelműeken szorítana az a lépés is, hogy a gyeden lévők jövőre is legfeljebb 83 ezer forint juttatásban részesülhetnének.



Külön költségvetési fejezetben szerepelnének a következő évben az esélyegyenlőségi feladatokra jutó források. A civil szervezetek támogatásában egyáltalán nem érződik, hogy a kormány elkötelezett lenne a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása mellett. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány jövőre is 1,1 milliárd forintot kapna, akárcsak idén. A roma népesség társadalmi integrációjának felgyorsítására ellenben 172,5 millió forintot javasol elkülöníteni a pénzügyi tárca. A romatelepeken élők lakhatási és szociális beilleszkedési programjára nyolcszázmillió forint jutna a központi költségvetésből. Az értelmi fogyatékosok, a siketek és nagyothallók, a mozgáskorlátozottak és a vakok országos szövetségeinek is ugyanannyi forrás jutna, mint idén. A nyugdíjasoknak tett ígéretei betartásában viszont következetes a kormány: jövőre már háromheti többletjuttatásban részesülhetnek az időskorúak.



A költségvetést áttanulmányozva úgy tűnik, az egészségügy nem tartozik a nagyon kedvezményezett területek közé. Szinte semmit nem változik az erre a célra elkülönített források szerkezete. Népegészségügyi programra ráadásul csak 927 millió forint jutna, szemben az idei évre eredetileg előirányzott 1,1 milliárd forinttal. Az alap- és sürgősségi betegellátási, mentési, katasztrófavédelmi egészségügyi feladatokra is mindössze kilenc százalékkal jut több, mint ebben az évben.



Az uniós forrásokra számít a kormány önálló fejezetbe rendezte a pénzügyi tárca az EU-integrációt és a regionális fejlesztést szolgáló forrásokat. A tárca azzal számol, hogy jövőre megközelítően 114 milliárd forinttal több uniós forrásból részesül az ország, mint amennyit be kell fizetni a közös költségvetésbe. Ehhez azonban az kell, hogy Magyarország a megszerezhető 323,9 milliárd forint uniós támogatás minden fillérjét megkapja. Annyi bizonyos, hogy a magyar költségvetésből 210 milliárd forintot kell az uniónak befizetni. A központi büdzsé egyenlegét egyébként több mint 25 milliárd forinttal rontja az uniós kötelezettség, mivel a közösségi forrásokból csak 184,3 milliárd forint folyik be a költségvetésbe. Az agrárpiaci, az egységes területalapú, valamint az uniós politikához kapcsolódó feladatokhoz nyújtott támogatások ugyanis nem gyarapítják a központi büdzsét.