Az új EU-tagországok valutáinak erősödése érezhetően megnövelte a magyarok, csehek, szlovákok és lengyelek vásárlóerejét, és ennek hatását a nyugat-európai kereskedők is érzik - írja a Világgazdaság.

A Bécs melletti Shopping City Südben (SCS) 2004 karácsonyát megelőzően minden eddiginél több magyar vásárolt – közölte a lappal Manfred Buchacher sajtószóvivő, s hozzátette: nem elsősorban az árfolyammozgások motiválják az ausztriai bevásárlást, hanem a széles választék, a lehető legaktuálisabb kínálat.

Európa második legnagyobb bevásárlóközpontja 2004 nyarán végzett – a májusig vezetett áfa-visszaigénylési adatokon alapuló – felmérést a vásárlóközönségről. E szerint a magyarok, csehek és szlovákok átlagosan 220–260 euró közötti összeget költenek el egy vásárlás során, míg például a románok ennek kétszeresét hagyják ott a kasszánál.

Az új uniós tagországok polgárainak vásárlóereje számottevően erősödött, ennek köszönhetően egyre inkább érezni lehet jelenlétüket a kereskedelemben – idézi a Bloomberg Radek Malyt, a Citibank prágai elemzőjét. Ez akkor is igaz, ha az átlagkereset a térségben még mindig csupán egyötöde körül van a 4 ezer dolláros németországi szintnek.

Az idegenforgalomban is érezhető a kelet-közép-európaiak aktivitása. Milena Valová, a prágai Matylda s. r. o. utazási iroda tulajdonosa a Bloombergnek azt mondta: a 2004-es karácsonyi szezonban az előző évekhez viszonyítva jócskán megnőtt a kereslet a bécsi, nürnbergi, passaui vagy éppen drezdai bevásárló-utak iránt.

A zloty tavaly az euróval szemben 15, a dollárral szemben pedig nem kevesebb mint 25 százalékkal erősödött, és ezzel kiérdemelte a világ legjobban teljesítő valutájának címét. A forint az euróval szemben hét, a dollárral szemben 16 százalékkal ért többet december végén, mint január elején. A cseh és a szlovák korona is majdnem ekkora ütemben erősödött 2004 folyamán. Ehhez a térség jegybankjai is hozzájárultak azzal, hogy magasan tartották a kamatlábakat, növelve a forint, a zloty és a koronák vonzerejét.

Túlzás lenne azt állítani azonban, hogy a bevásárlóturizmus, melyet az erős forint is támogathat, a külső egyensúlyra komoly hatással lenne. A jelenség tömegesen csak a határszélen fordul elő, nemzetgazdasági súlya tehát nem nagy.