szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Nem javult Magyarországon az államháztartás átláthatósága, holott az átláthatóan működő költségvetés, államháztartás az ellenőrizhetőség alapja - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke.

Kovács Árpád aláhúzta: az állami feladatok tartalmi meghatározása és annak szabályokba foglalása nélkül nem teremthető meg az átlátható finanszírozás sem. Hozzátette, hogy az állami feladatok újragondolása, pontosabb meghatározása nem nélkülözheti a központi költségvetés feladatainak rögzítését sem.

Kovács szerint ahhoz, hogy az államháztartás átláthatósága javuljon, az ellenőrizhetőség erősödjék, megkerülhetetlen az államháztartás nagy ellátórendszereinek átfogó és összehangolt korszerűsítése. E nélkül csupán rövid távon kezelhetőek az egyre inkább jelentkező pénzügyi feszültségek, finanszírozási gondok - emelte ki az Állami Számvevőszék elnöke.

Az elmúlt év egyik legnagyobb eredményének nevezte azt, hogy 2004-ben a lefolytatott zárszámadási vizsgálat során teljes körűvé vált az ÁSZ által vállalt körben a zárszámadást megbízhatósági nyilatkozattal lezáró számvevőszéki ellenőrzés. Ez lekötötte az éves közvetlen ellenőrzési kapacitás mintegy 20 százalékát.

Az Állami Számvevőszék az elmúlt évben 70 jelentést készített, ezen túlmenően önálló jelentésben adott képet az Országgyűlésnek az előző évi saját tevékenységéről.

Az ellenőrzési intézmény természetesen tavaly elvégezte a zárszámadási és költségvetési törvényjavaslatokhoz kapcsolódó ellenőrzéseket, illetve véleményezést, egyúttal a Magyar Távirati Iroda Rt. 2002. évi, valamint a 2003. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről készített számvevőszéki jelentések is az Országgyűlés plenáris ülése elé kerültek.

Az ÁSZ álláspontja szerint a tervezett PPP-projektek, azaz az állami szféra és a magánszektor együttműködésében megvalósított beruházások során igen pontosan körül kell határolni a résztvevő partnerek feladatait, és ki kell dolgozni egy pontos garanciarendszert. Ellenkező esetben könnyen előfordulhat az, hogy az így megvalósított projekt során a magánvállalkozás viszi el a hasznot, míg az állami szereplőnek a veszteségek jutnak - tette hozzá.

Az ÁSZ-nak a kormány által beadott konvergencia programjához megfogalmazott kritikáival kapcsolatos kérdésre Kovács Árpád kifejtette: az Állami Számvevőszéknek nem feladata a konvergencia programban felvázolt gazdasági pálya megítélése. Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy az egyes években megjelölt államháztartási hiánycél milyen kockázatokkal jár, annak betartásához milyen előfeltételek kellenek.

Kovács hangsúlyozta: az elmúlt években, amikor kiderült, hogy az államháztartási hiánycél nehezen megvalósítható, vagy megvalósíthatatlan, akkor az évközi módosítások nem voltak konzisztensek, nem az egész államháztartási rendszerre hatottak, csak egyes részterületekre, így a vélt megoldások sem lehettek tartósak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Tavaly 300 milliárdért adtak el állami vagyont

Felgyorsult a privatizáció az elmúlt két és fél év alatt, és az MSZP-SZDSZ-kormány kétszer annyi állami vagyont adott el, mint az Orbán-kormány teljes hivatali ideje alatt - mondta Répássy Róbert, a Fidesz országgyűlési képviselője.

MTI Gazdaság

Hogyan kezelik az állami vagyont?

A most először felmért teljes kincstári vagyon értéke 3600-3700 milliárd forint közé esik, ehhez járul az ÁPV-nél lévő, 650-700 milliárd forintra becsült vállalkozói vagyon - jelentette be Bihary Zsigmond, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgatója.