Tetszett a cikk?

Többszöri fellebbezés után a múlt héten hivatalosan is a háza körüli kis telek tulajdonosa lett az albertfalvai Kőművestelep egyik lakója, aki építkező társaival együtt mindig is meg volt győződve róla, hogy azt az 1950-es években ingyenes örökhasználatra kapta. Csakhogy a hatóságok ezt ma nem így látják.

Külön kérelem benyújtásával, a régi tulajdoni lapokat is mellékelve az albertfalvai Kőművestelepen negyven háztulajdonosnak sikerült elhitetnie a Fővárosi Kerületek Földhivatalával az elmúlt fél évben, hogy valóban áll az a ház, amelyben lakik. Társaik még eddig sem jutottak, holott a tét valójában nem is az épületek létezésének hatósági elismertetése, hanem azé, kik birtokolják azokat a telkeket, amelyeket mintegy ötven éve a sajátjuknak hisznek. Ám idestova két éve váratlanul azzal szembesültek: a hit nem boldogít. "Éjszaka riasztott telefonon a szomszédom, akinek a gyermeke az interneten keresgélve rábukkant egy hirdetményre, miszerint valaki üres földterületként árulja a mi beépített telkeinket" - idézi fel az ott élő családok kálváriájának kezdetét Kocsisné László Ildikó, az egyik érintett.

A Kőművestelep lakói azóta attól tartanak, hogy egyszer csak valaki a tudtukon kívül megveszi a földhivatali nyilvántartás szerint állami tulajdonban lévő telkeiket, ledózerolja lakóházaikat, hogy aztán valami mást építsen a helyükre - mert szerintük ennek nincs jogi akadálya.

Mintegy kétszáz olyan családi ház áll a XI. kerületi Kondorosi-Tomaji-Csurgói utak által határolt területen, amelynek lakói az 1952-ben meghirdetett "bányászcsaládiház-építési akció" során, ingyenes örökhasználatra kapták a 250-300 négyszögöles telkeket. A bánya- és energiaügyi, valamint az építésügyi minisztériumok kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozói az építkezéshez hosszú lejáratú kölcsönt vehettek fel. "Az akciót úgy kell ütemezni, hogy az 1952. év végéig lehetőleg 500, az 1953. év augusztus hó végéig pedig további 1500 családi ház épüljön fel" - szól a Dobi István, a minisztertanács elnöke által jegyzett határozat. "Téglát, cementet, meszet kaptunk, amiért húsz éven át törlesztettük a kölcsönt az 1400 forintos fizetésünkből" - emlékszik vissza a 79 éves Hiba Mihály, aki gépkocsivezetőként dolgozott a Nehézipari Minisztériumban. Mivel munkadíjra mindössze 6600 forintot tervezett be a minisztérium az akció megszervezésére létrehozott kommunális osztálya, a házak nagyrészt a család és a barátok segítségével, kalákában épültek fel.

"Éjszakánként felváltva őriztük az építőanyagot, de így is sok eltűnt belőle. A legkevesebb gond a telekkel volt" - mondják most az egykori házépítők, és megsárgult iratokat mutatnak, amelyeket az első pillanattól kezdve valamennyien úgy értelmeztek, hogy a beépítéssel a földterületnek is tulajdonosaivá váltak, amelyet később saját költségükön közművesítettek. Ma már a tenyérnyi telkek egy részén nem is az eredeti, típusterv szerint épített, általában egy- vagy kétszobás, konyhás, mosdófülkés és tornácos, közös tűzfalas ikerházak állnak - háromszobáshoz annak idején külön engedélyre volt szükség -, hanem tetőtér-beépítésű, kétgenerációs családi házak.

Az akkori telekkönyvi kivonatokon, "birtoklapokon" jelzálogot jegyeztek be az állam, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat a juttatást adó munkáltató - a minisztériumok vagy a szénbányászati tröszt - javára, amit később, a használatbavételi engedély bemutatásával törölni kellett volna az ingatlan-nyilvántartásból. Ez azonban nem minden esetben történt meg. A mai tulajdoni lapok pedig azt mutatják: a telkek - amelyeken nem szerepelnek az építmények - 1956-ban "átszállással" és "megváltással" a magyar állam tulajdonába kerültek. "Tőlem soha nem váltotta meg az állam a telkemet, hiszen teljesítettem az előírt feltételeket: húsz évig a minisztériumban maradtam, és nem kaptam fegyelmit" - méltatlankodik Hiba. "Valaki a tudtunkon kívül átírta a tulajdoni lapokat" - gyanakszik csalásra László Ildikó.

A földhivatalban elismerik, hogy amikor a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszert bevezették, az új tulajdoni lapokra a lakóházak helyett "egyéb" megjelölés került. "Ezeket kérelemre most automatikusan kijavítjuk lakóházra" - mondta a HVG-nek Kőszegi Gábor hivatalvezető. Ám nemcsak a házaikra vonatkozóan kérnek javítást a lakók, hanem - miután a földről szóló 1987-es törvény kimondta, hogy az építés céljára, tartós használatba adott föld a beépítéssel tulajdonba kerül - a telkekre is szeretnék végre bejegyeztetni e jogukat. A földhivatal azonban a kérelmek többségét azzal az indoklással utasítja el, hogy e telkekre nem vonatkoznak az 1987. évi törvény rendelkezései. "A tartós földhasználat intézményét csak 1976-ban vezették be, ők pedig 1952-ben kapták a telkeket" - érvel Kőszegi. Ugyanezzel utasította el a lakókat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) is, hozzátéve, hogy a tartós földhasználatért minden esetben fizetni kellett. A lakók viszont az akkor hatályos polgári törvénykönyv rendelkezésére hivatkoznak, amely szerint bármilyen jogcímen alapuló földhasználati jogra a tartós földhasználatra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A történet pikantériája, hogy a múlt héten, többszöri fellebbezést követően, egyetlen esetben be is jegyezte a földhivatal a tulajdonjogot, s éppen az 1987-es jogszabályra hivatkozva.

"Diszkriminatív és jogellenes az 1976 előtt földhöz jutókat megfosztani az építési célra kapott, használt, beépített és saját pénzen közművesített telkek tulajdonjogától" - vélekedett a XI. kerületi önkormányzatnál Balázs Péter, Molnár Gyula polgármester szaktanácsadója. Az FVM hivatkozásával szemben Bács Márton alpolgármester pedig azt állítja, ingyenesen is lehetett tartós földhasználat jogcímén földterületeket szerezni. A polgármesteri hivatalban főként azt furcsállják, hogy bár két olyan eset is volt - igaz, még 1957-ben -, amikor a földhivatal a használatbavételi engedély bemutatására, "juttatás" címén, szó nélkül bejegyezte a kőművestelepi lakó tulajdonjogát, ez sem változtat a hatóságok merev álláspontján.

E jogértelmezési bonyodalom országosan mintegy 3500-4000 ingatlant érint (egyebek között a budakalászi "bányászsor" lakói is erről vitáznak az FVM-mel). A tárca állásfoglalása szerint a háztulajdonosoknak a telektulajdonos állam képviselőjével - jelen esetben a vagyonkezelő Kiving Ingatlanhasznosító és Beruházáskezelő Kft.-vel - kellene megegyezniük. "Ha bármilyen kompetens döntés született volna arról, hogy a lakók az átadott telkek tulajdonosaivá váltak, annak a tulajdoni lapon meg kellett volna jelennie" - hárítja el a felelősséget Knizner István, a Kiving vezérigazgatója, aki 2002-ben az albertfalvai telkeket a cég honlapján meghirdette "ingatlankínálatunk" címszó alatt. A Kiving Kft. - a Kincstári Vagyoni Igazgatóság nevében - azóta felkínálta a lakóknak, hogy megvásárolhatják a telkeket, mégpedig a földhasználati jog értékével csökkentett, tehermentes forgalmi értéken, ami az albertfalvaiak esetében a valódi érték egynegyede. Egy lakógyűlésen feltett kérdésre Knizner gyors számolással 1-2 millió forintra saccolta telkenként ezt az összeget, hozzátéve, hogy hajlandó engedni.

"Nem értem az aggodalmukat, hiszen nem kényszerülnek megvásárolni a földet. Nem áll szándékunkban az esetleges vevők versenyeztetése" - mondta a HVG-nek Knizner. "Húzzák ki alólam, és vigyék el a telket" - dacol Hiba Mihályné, aki társaival azt tervezi, ha kell, tüntetni megy a földhivatal elé. Bár az önkormányzatnál úgy vélik, politikai döntéssel vagy bírósági úton a lakók előbb-utóbb megkapják jussukat, Bács ironikusan megjegyezte: lehet, hogy jobban járnának, ha kifizetnék a telkekért a "nyomott árat". A 78 éves Bukovina Istvánnénak erre is van egy konstruktív javaslata: éppen egy éve írt levelet a Kivingnek, amelyben azt kérte, hogy "az 50 éves tulajdont a szokásban lévő névleges értéken", azaz 1 forintért írják végre a nevére.

G. TÓTH ILDA

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!