Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Lapzártánkkor érkeztek a cégbíróságra az Echo Hungária Televízió Rt. iratai, miközben Széles Gábor üzletember szerint már a múlt héten bejegyzés alatt állt az rt., hogy egy új televízió háttércége legyen.
"A két hete megfogant gyermekről sem tudja senki megmondani, hogy fiú lesz-e vagy lány" - ezzel a hasonlattal utasították el a részleteket firtató HVG érdeklődését a Széles Gábor üzletember által megálmodott Echo Tv ügyének ismerői. Így miközben az elmúlt napokban sok szó esett Magyarország egyik leggazdagabb emberének televízióalapítási szándékáról, feltűnően sok a bizonytalanság a nyáron már próbaüzemet tervező új csatorna körül.
Széles Gábor. Sokat ígér © Müller Judit |
A Videoton- és a Műszertechnika-csoportot (HVG, 2004. december 3.) irányító üzletember szerint téves az az elterjedt hír, hogy a Hír Tv konkurenciáját szervezné, valójában a kultúrával és a természettudományokkal is kiemelten foglalkozó, politikailag semleges csatornát vizionált, amelynek költségeire az első évben 600 millió forinttal számolt (néhány nappal később már nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, mennyit költ technikára, mindössze annyit mondott: nagyon sokat). A Műszertechnika Rt. tulajdonában lévő, a budapesti Thököly és Mexikói út sarkán álló, ma még meglehetősen lerobbant állapotú irodaházba tervezett Echo-stúdiókat mindenesetre az alapító ígérete szerint "Magyarországon még alig ismert" 21. századi technikával szerelik fel. Miközben az érintettek szerint még idő előttiek a tévéprogram szerkezetére vonatkozó kérdések, Széles közlése szerint a digitális technikára építő eszközparkot már megrendelték (a leendő tévészékházban nincs még nyoma komoly készülődésnek). A HVG információja szerint egy kábelen és műholdon is terjesztett program "beugró" költsége több mint 200 millió forint, ennyibe kerül a műholdra juttatáshoz szükséges eszköz és a továbbítás éves díja, s ezután jönnek a műsor előállításának költségei.
A 2002-2003-ban összesen közel 660 millió forint veszteséget elkönyvelt Hír Tv példájából (HVG, 2004. november 6.) kiindulva biztos üzletnek egyáltalán nem nevezhető médiavállalkozástól az alapító azt reméli, hogy egy év elteltével a saját lábán is megáll majd. Szélestől - aki vagyonát még a rendszerváltás előtt létrehozott Műszertechnika Kisszövetkezettel alapozta meg - korábban sem állt távol a médiavállalkozások gondolata, bár eddig inkább résztulajdonosként, cégein keresztül lépett fel. Beszállt például az 1989-ben MDF-hetilapként indult Magyar Fórum, illetve a Hitel című újságok kiadójába (HVG, 1995. szeptember 9.), ami különösebben nem meglepő, hiszen 1990-1993-ban a fórum elnökségi tagja volt.
Kóczián és Gulyás a kiszemelt épületnél © Túry Gergely |
Hivatalosan nem tudnak a televízióalapítási tervről az Országos Rádió és Televízió Testületben sem, igaz, ott csupán a műsorszolgáltatás tervezett megkezdése előtt harminc nappal kell engedélyt kérni egy "kábeles" csatorna beindításához. A sajtóból értesültek az ötletről a két legnagyobb szolgáltatónál, a Matávkábelnél és az UPC-nél is. Utóbbi hálózatán így az idén már biztosan nem sugároz az Echo Tv, miután új programokat kizárólag év elején vagy végén vesznek fel a kínálatukba. Borússá teszi a kilátásokat az is, hogy az idén - legkorábban júniusban - a közszolgálati televízió m3-nak nevezett Demokrácia csatornája is beindulhat, amely elsősorban parlamenti tudósításokat közvetítene óránkénti hírösszefoglalóval.
PÁLMAI ERIKA
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.