Bár a turisták biztonságérzetét is javítja, többnyire az állam és az utazásszervezők érdekeit szolgálja az utazási rendeletek legutóbbi módosítása. A kiutazni vágyók az idei szezonban már pontosan tájékozódhattak, mely cégek rendelkeznek szabályos engedéllyel.

Nem könnyítették meg a londoni, törökországi és egyiptomi merényletektől megriadt, ám a felsorolt országokba már "elígérkezett" turisták döntését az utazási jogszabályok május közepétől hatályos módosításai. Ők hasonló dilemmával találták magukat szemben, mint azok, akiknek a thaiföldi utazása a tavaly karácsonyi ázsiai szökőár, a cunami után vált volna esedékessé: csak a kényszerű bátorság vagy pénzük elúszása között választhattak. Az utazási és utazásközvetítői szerződést, illetve tevékenységet szabályozó kormányrendeletekben bekövetkezett változás ugyanis csak abban az esetben egyszerűsíti a lemondást, ha az úti cél olyan helyre esik, vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amelynek felkeresését a Külügyminisztérium nem ajánlja. Csakhogy ez a robbantásokkal megzavart országok esetében nem következett be.

Sőt a befizetők kockázatai valamelyest még növekedtek is. Az utas visszalépése esetén az iroda kárigényének maximuma immár nem a befizetett összeg, hanem az annál magasabb részvételi díj, amibe beleértendők akár a vízum, a transzfer, a foglalási díj, de még a fakultatív programok költségei is. Bár az indulást megelőző 35 napnál korábbi lemondás esetén a cég elvileg nem igényelhetne kártérítést az utastól, még itt is van egy kiskapu. Ha az iroda külföldi partnere az "ingyenes" lemondásra 30 napnál korábbi határidőt kötött ki, el lehet tekinteni a 35 napos szabálytól. Így a gyakorlatban az utas már a befizetés percében előnytelen helyzetbe kerülhet, többnyire nemcsak visszalépés, de módosítás esetén is fizetnie kell. Hogy mennyit, az a katalógusokban szereplő általános szerződési feltételekből (ászf) derül ki.

Csakhogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, hamarosan nyilvánosságra kerülő jelentése szerint - tudta meg a HVG - az ászf-ek általában nem nyújtanak megfelelő információt az utas jogairól. Az ő rovására korlátozzák a rendeletben előírt határidőket, és még az is előfordult, hogy egy cég nem vállalt felelősséget az általa igénybe vett közvetítőért. A Magyar Utazásszervezők és -közvetítők Szövetsége - Molnár Gabriella elnök ígérete szerint - augusztus végére elkészít egy ászf-mintát, amelyet tagjaiknak ajánlani fognak.

HVG
Más hiányosságok is akadnak a katalógusokban. Bár másfél éve rendelet írja elő, hogy az irodának közzé kell tennie, mely telefonszámon lehet elérni a folyamatosan működő ügyeletet, ilyet csak elvétve találni. A májusi módosítás e téren is engedékenyebb: az ügyeleti szám kiváltható a helyi képviselő vagy az utaskísérő telefonjával is, ám annak még kisebb az esélye, hogy ezeket megjelentetik a katalógusban. Kétséges annak a módosításnak a betartása is, mely szerint ha egy adott országban a komfortfokozat megállapítására vonatkozó szabályok eltérnek a magyartól, a katalógusnak tartalmaznia kell a szálláshely megfelelő magyar besorolását is.

Egyértelműen hasznos viszont az a módosítás, amely arra kötelezte a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt (MKEH), hogy honlapján (www.mkeh.hu) havonkénti frissítéssel tegye közzé az utazási vállalkozókról vezetett nyilvántartását, amely tartalmazza az irodák és a tulajdonos vállalkozások legfontosabb adatait, a kötelező vagyoni biztosíték összegét és a szerződő pénzintézet nevét. Védi az utasokat, de még inkább a megfelelő szabályokat megalkotni köteles államot az a jogszabály-változtatás, amely arra kötelezi az irodákat, hogy folyamatosan ellenőrizzék önmagukat, elegendő kauciót különítettek-e el kártérítés esetére (ennek mértéke belföldi utak esetében 3, külföldiekében 12, charteres utaknál 20 százalék). Így az iroda kauciójának elvileg mindig fedeznie kell az utasok teljes kártalanítását, akik az őket ért veszteség esetén - megfelelő szabályozás hiányában - joggal perelhetnék az államot (HVG, 2005. március 12.). Félő azonban, a mégis hoppon maradt utasokat nem fogja vigasztalni, hogy a jogszabályok megfelelőek, csak épp az irodák nem tartották be őket. Az irodák pedig akár arra is hivatkozhatnak, hogy az előírás többféleképpen értelmezhető; épp ezért a kaució alapját képező forgalom definiálásáról a Magyar Turisztikai Hivatal (MTH) július 20-án szakmai állásfoglalást adott ki. A folyamatos korrigálás ráadásul naprakész adatokat feltételez, holott ezt még a legnagyobbak sem mindig képesek produkálni. A toplistán (lásd táblázatunkat a 85. oldalon) második helyezett Kartago Tours például a jogszabályban határidőként megjelölt 2004. október 31-ével lekötött kauciójának nagyságát idén februárban még azzal indokolta, hogy 2004-es árbevétele az előző évi 3,8 milliárd forinthoz közelít, a májusban elkészült 2004-es mérlegében viszont 4,7 milliárdos árbevétel szerepel. A HVG-nek arra a kérdésére, vajon mi magyarázza a 900 milliós eltérést, a cég nem kívánt válaszolni.

Enyhültek az irodák törlésére vonatkozó szabályok is. Bár az MKEH által vezetett nyilvántartás ma már közhiteles, így az ahhoz szükséges adatszolgáltatás előírásainak megszegése bűncselekmény, májustól nem számít valótlan bejelentésnek egy-egy esetleges elírás; a bejelentési kötelezettség elmulasztása pedig csak a tevékenység felfüggesztésével jár, és nem az iroda törlésével. Kovács Miklós, a hivatalát június 15-ével elfoglaló MTH-elnökhelyettes szerint a cél e korrekcióval az volt, hogy a hibázókat ne sújtsák rögtön a legdurvább szankcióval. "A közhiteles nyilvántartás elleni vétség okán eddig mintegy 20 esetben tettem rendőrségi feljelentést, de a bűncselekmény csekély társadalmi veszélyessége miatt egyik esetben sem indult eljárás" - teszi teljessé a képet Andor Györgyné, az MKEH főosztályvezetője. Egy irodát levenni a listáról - és ezzel működését leállítani - eddig sem volt könnyű, példa erre a Jordán Tours esete. A toplista kilencedik helyén szereplő céget - egyéb jogszabálysértések mellett - azért törölte januárban az MKEH, mert egyik közvetítője, a Skyline Centrum csődjekor nem utaztatta az utóbbinál leszerződött turistákat (HVG, 2005. március 12.). A Jordán a határozatot megfellebbezte, majd a törlést helybenhagyó, másodfokú határozat ellen pert indított. A szeptemberi tárgyaláson az ügy akár új megvilágításba is kerülhet, mert májustól már nem szerepel a rendeletben az a kitétel, hogy a közvetítőért az őt megbízó szervezőnek felelősséget kell vállalnia.

NAGY ÉVA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Százmillió forintos kártérítési perek jöhetnek a Hableány-katasztrófa miatt

Százmillió forintos kártérítési perek jöhetnek a Hableány-katasztrófa miatt

37 fok lesz szombaton, figyelmeztetést adtak ki

37 fok lesz szombaton, figyelmeztetést adtak ki

Feljelentést tesz a MÁV monori vonat pórul járt utasainak ügyében

Feljelentést tesz a MÁV monori vonat pórul járt utasainak ügyében

Elfogadja az ellenzéki előválasztás eredményét az LMP

Elfogadja az ellenzéki előválasztás eredményét az LMP

Nem biztos, hogy jó ötlet most MacBookot venni, újak jöhetnek

Nem biztos, hogy jó ötlet most MacBookot venni, újak jöhetnek

Az RTL-hez futott be a fenyegető videó, a feltöltője börtönbe kerülhet miatta

Az RTL-hez futott be a fenyegető videó, a feltöltője börtönbe kerülhet miatta