Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
HVG |
Az elmúlt egy-két évben tömegesen nyitották meg üzleteiket a márkás holmikat kínáló ruházati láncok, elsősorban még a fővárosra koncentrálva, de több cég már megkezdte a vidéki terjeszkedést is. A leggyorsabb expanziót kétségtelenül a magyar piacon alig három éve megjelent, német tulajdonú C&A produkálta, amely már hat budapesti és négy vidéki - érdi, nyíregyházi, pécsi és veszprémi - üzletében kínálja megfizethető árú portékáit. Norbert Scheele közép-európai igazgató a HVG-nek elmondta, hogy mindegyik vidéki nagyvárosban keresik a helyet új áruházaiknak, ám a szükséges 1500-2000 négyzetméteres ingatlanok fellelése nem egyszerű. Ugyancsak vidék felé kacsingat a Magyarországon 1992 óta jelen levő brit Marks & Spencer. A ma nyolc áruházból álló láncot franchise-rendszerben üzemeltető S Modell Rt. vezérigazgatója, Jüttner Katalin a HVG-nek azt mondta, hogy terveik közt évente egy vidéki üzlet, valamint egy "óriási" budai bolt nyitása szerepel. Továbbra is a fővárost látszik favorizálni a spanyol Zara, a magyar piacot csak néhány hónapja kóstolgató svéd Hennes & Mauritz (H&M) és az olasz Stefanel.
A mozgolódás ellenére azonban ma inkább csak a piac felosztása, semmint könyörtelen kiszorítósdi zajlik, s nem csak földrajzi értelemben. A márkás üzletek a preferált stílus, a minőség iránti igény, a divatérzékenység, a korosztály és a fizetőképesség szerint is más-más rétegeket céloznak meg. A legtöbb cég az igen fiataloknak szóló úgynevezett fast fashion, azaz egyszezonos, sőt szezonon belül is gyakran cserélődő kollekciót felvonultató szegmensben (lásd Napitrendi változások című írásunkat) nyomul. Idesorolható a tinédzserek és az alig huszonévesek körében rajongott spanyol Mango és Zara öt, illetve két üzlettel, a H&M, a 12 boltban árusító amerikai Mexx, a francia Promod (hat üzlettel), a lengyel Reserved és a német Orsay (három-három egységgel), valamint az olasz Terranova (tíz bolttal). Magasabb minőséget és árkategóriát képviselnek, egyszersmind szélesebb korosztályt céloznak meg a Benetton, az Esprit és a Jackpot & Cottonfield üzletei, sokszor igen karakteres stílusukkal azonban szűkebb rétegízlésnek felelnek meg. Mindhárom cég leginkább a sportos, sportosan elegáns - szakmai zsargonban: smart casual - szegmensben erős, a Benetton különleges színvilágával, a Jackpot virágos, romantikus-vidékies, igen nőies fazonjaival hódít.
A Marks & Spencerhez hasonlóan családi áruházként határozza meg magát a C&A, amely a fehérneműtől a férfi-női-ifjúsági divatárukon át a kiegészítőkig mindent árul, ám Jüttner Katalin szerint mégsem egymás konkurensei, hiszen egészen más ár- és minőségi kategóriában utaznak. A Marks & Spencer egyik szinte egyedülálló erőssége a széles méretválaszték és az egy méreten belül kínált háromféle szoknya- és nadrághossz. A cég fő profilja a klasszikus, több szezonon át hordható, jó minőségű holmik árusítása, ám újabban igyekeznek kitörni a valamelyes unalmasságot sugalló "inkább ruha-, mint divatüzlet" skatulyából. A Westend és a Mammut bevásárlóközpontokban levő üzleteikben tavasz óta - 2006-tól pedig az összes boltjukban - árusítják a neves angol divattervező, George Davis által kreált, Per Una nevű kollekciót.
Egészen más színt képvisel a piacon a Bellstar Kft. tulajdonában álló, úgynevezett multibrand rendszerben működő, azaz többféle márkát is árusító Fanatiq üzletlánc. "A Fanatiqnak is vannak állandó partnerei, például a Turnover, a Bandolera, a More & More vagy a Vanilia, de az általuk kínált árukészletből szabadon válogathatok. Ha pedig olyan stílusváltást hajtanának végre, ami az én koncepciómba nem illik bele, akár más beszállító után nézhetek" - ecsetelte a HVG-nek az alapvető különbséget Király Adrien, a Bellstar tulajdonosa. A Fanatiq - javarészt 20 év feletti, elegáns, divatkövető nőkre koncentráló - hat budapesti üzlete a "tinédzserboltok" és az idősebb, konzervatívabb stílusú vásárlókat kiszolgáló áruházak közötti szakadékot igyekszik kitölteni, legalábbis a felső középkategóriában. A törzsvevőkre a nekik járó árkedvezményen kívül is nagy gondot fordít a cég. Telefonon értesítik őket új kollekciók érkezéséről, árleszállításokról, s hamarosan e-mailben, fotókkal illusztrálva ismerhetik meg a legújabb darabokat. A törzsvásárlókkal való elektronikus kapcsolattartás a Marks & Spencernél már működő gyakorlat.
Bár a divatáru-kereskedő cégek többsége nem árul el üzleti adatokat, a holland Modint divatkereskedelmi szövetség által a magyar piacról idén októberben készített tanulmány szerint a C&A abszolút piacvezető. 2004-ben még hét üzlettel - melyek közül három év közben nyílt meg - 7,5 milliárd forintos forgalmat produkált, ami több mint a kétszerese a Marks & Spencer idei, "jóval 3 milliárd feletti" bevételi tervének. (A Modint 2004-es listáján a brit lánc öt üzlettel, 2,9 milliárd forintos forgalommal szerepel.) 2,5 milliárd forintra becsülte a tanulmány a magyar piacról időközben kivonult La Halle tavalyi árbevételét, 1-2 milliárd közöttire a Benetton, a New Yorker és a Mango üzletekét.
A piaci pozíció persze igen relatív, hiszen a GfK Piackutató Intézet FashionScope fantázianevű felmérése szerint a szaküzletek 2004-ben csupán 33 százalékot hasítottak ki a 344 milliárd forintos teljes ruházati piaci forgalomból. Csaknem ugyanekkora értékben (darabszám szerint pedig sokkal nagyobb arányban) kelt el ruhanemű az utcai árusoknál és a "távol-keleti boltokban", s a teljes ruházati költés 15 százaléka a hipermarketek kasszáit hizlalta. A minőségibb és így értelemszerűen drágább üzletek számára valószínűleg azok sem túl biztató mutatói a magyar piacnak, hogy tavaly egy háztartás átlagosan 108 ezer forintot költött ruhára (a Modint tanulmánya szerint fejenként kevesebb mint 35 ezer forintot), s hogy a megvásárolt ruházati áruk átlagos fogyasztói ára 1465, ezen belül a felsőruházatiaké 2512 forint volt.
JAKUS IBOLYA
