A vállalati döntéshozók közel háromnegyede tartja fontosnak a public relations tevékenységet, ennek köszönhetően a megkérdezett cégek 60 százaléka foglalkoztat belső pr-eseket, illetve veszi igénybe pr-ügynökségek segítségét – írja a Lenhardt & Weichinger Communications megbízásából készült tanulmány. A cégek 40 százalékánál nincs belső pr-csapat és pr-ügynökséget sem bíznak meg, hanem az egyéb területeken dolgozók feladatkörébe integrálják a pr-kommunikációs feladatokat. Ugyanakkor ez a gyakorlat még ott sem megfelelő a vállalatvezetők szerint, ahol ezt alkalmazzák.

A megkérdezett vezetők szerint a folyamatos pr-tevékenység létkérdés egy cég életében, ugyanakkor a termékek, szolgáltatások sikerességét szerintük elsősorban azok jellemzői és a klasszikus marketing tevékenység sikeressége határozza meg. A pr-nek ezzel együtt is megvan a helye a termékkommunikációban, hiszen a cégimázs javítása és fenntartása (85 százalék), a konkurensekkel szembeni harc és piaci pozíció erősítése (54-59 százalék) és a befektetői bizalom elnyerése és erősítése (54 százalék) mellett termékeik és szolgáltatásaik bevezetése esetében is fontosnak ítélik a megjelenését (62 százalék).

A vállalati vezetők 81 százaléka szerint a professzionális pr-tevékenység – amely a döntéshozók közel kétharmada (63 százalék) szerint középtávon, 1-3 év alatt fejti ki érezhető hatását – képes pozitív hatást gyakorolni a cég árbevételére is.

Minden második megkérdezett vezető vélte úgy, hogy a jelenlegi pr-kiadásoknál többre lenne szükség, ugyanakkor a következő egy évben kétharmaduknál nem változnak az erre fordított kiadások, 3 éven belül pedig a megkérdezettek harmadánál lehet számítani a pr-büdzsé növekedésére. Tavaly a megkérdezett cégek többsége esetében a klasszikus pr-re – elsősorban sajtókapcsolatok kezelésére és a sajtómegjelenések menedzselésére – szánt összeg a cégek 59 százalékánál kevesebb mint 25 millió forint volt.

Általában elmondható, hogy a pr-szakemberekkel kapcsolatos elvárások rendkívül széleskörűek, hiszen a jó kommunikációs készség, a kreativitás, az empátia, a terhelhetőség és stressz-tűrés, a jó kiállás, a meggyőzőerő és a magabiztosság mellett széles kapcsolatrendszer, ügyfél-centrikus hozzáállás, magas fokú szakmai kompetencia és piaci vagy szektorismeret is szükséges a szakma magas szintű műveléséhez a vállalati döntéshozók szerint. A nagyvállalatok az általuk alkalmazott – a megbízói oldalon dolgozó – pr-munkatársakkal szemben általában komolyabb elvárásokat támasztanak, mint az ügynökségek ügyfélkapcsolati munkatársai esetében.

A pr ügynökségek kiválasztása során a hazai vállalatvezetők elsősorban a szakértelmet, az ügynökségnél rendelkezésre álló szakembergárdát tartják meggyőző erőnek, csak ezután következik a beadott ajánlat szakmai tartalma, majd az ügynökség referenciái és szakmai múltja. Szintén fontos szempontként értékelik a megkeresésre való reagálás mikéntjét – gyorsaságát és az ügyfélkezelés módját – valamint az ajánlat azon részét, amely kimondottan a kapcsolati hálóra vonatkozik. Mindezek mellett döntő lehet az ügynökség által kínált szolgáltatások árszínvonala, valamint az ügyfelektől származó informális visszajelzések.

A pr-ügynökséget alkalmazó vállalatok túlnyomó többsége (79 százalék) elégedett ügynökségi partnerével, azonban az ár-érték arányt vizsgálva az elégedettek aránya 58 százalékra csökken.

A hazai pr-eseket a közepesnél általában valamivel jobbnak, a megbízói oldalon dolgozó pr-eseket jónak, míg a pr-ügynökségek szakembereit kifejezetten felkészültnek tartják a vállalatvezetők.

Azok a cégek, amelyek kizárólag belső pr-esek, vagy pr-részleg segítségével oldják meg feladataikat, úgy tartják, hogy a leginkább egy-két, esetleg háromfős szakmai teamek alkalmazásának legfontosabb előnyeit a cég belső folyamatainak jobb, szélesebb körű ismerete, valamint az állandó, folyamatos jelenlét adják.

Ennek ellentmondani látszik a gyakorlat, hogy a cég hazai, sőt akár regionális pr-tevékenységének részét, vagy egészét is outsource-olja a külsős ügynökségnek. Ez az ügynökségtől nyilvánvalóan megköveteli mind minőségi, mind mennyiségi értelemben megfelelő, állandó és folyamatos jelenlétet nyújtó szakembergárda kiállítását.

Azok a cégek, amelyek belső pr-esek munkáját és pr-ügynökség segítségét egyaránt igénybe veszik, házon belül elsősorban a vállalati belső kommunikációt, a pr-stratégia kialakításának és megvalósításának irányítását, valamint a szponzorálást látják el. Így az alkalmazott pr-ügynökség hatáskörébe a pr-stratégia kialakítása és kivitelezése, a sajtókapcsolatok kezelése, a rendezvényszervezés és a kríziskommunikáció tartozik.

Azok a nagyvállalatok, amelyeknek nincs saját pr-részlegük, és nem alkalmaznak külső ügynökséget sem, cégük pr-tevékenységét jellemzően a különböző területen dolgozók feladatkörébe integrálják.

A külső pr ügynökséget alkalmazó cégek vezetői számos ügynökséget tudtak megnevezni, amelyekkel kapcsolatban álltak, vagy állnak, de 36 százalékuk nem tudott név szerint egyet sem említeni, ami arra enged következtetni, hogy a pr-tevékenységben a felsővezetői kör nem, vagy csak a belső pr-szakemberek révén vesz részt.