Összességében sok százmillió eurót tesznek ki azok a tételek, amelyekről a könyvelések európai szintű zárásakor végül senki nem tudja bizonylatolni, hogy pontosan, hol, mikor, ki, milyen alapon költötte el őket. Szakértők megegyeznek abban, hogy mindez addig nem fog változni, amíg a pénzek hasznosítását figyelemmel kísérő különböző szintű ellenőrzési - auditáló - rendszerek egységes láncot alkotva nem egészítik ki egymást, működésük pedig (immár ezen lánc minden alkotóelemében) nem azonos normákon alapul.

Leonardo

A témáról pénteken, a Budapesti Gazdasági Főiskolán rendeznek konferenciát, amelyen részt vesznek az Állami Számvevőszék, a KEHI és a PSZÁF vezető munkatársai is. A program egyúttal nyitóülése egy, a tagállamok belső pénzügyi ellenőrzési rendszereinek harmonizálását célzó kétéves - magyar vezetésű - EU-projektnek.

Az EU Leonardo Képzési Program keretében induló projekt végcélja az, hogy a nemzetközi konzorcium teremtse meg az EU-pénzeket nyomon követő belső ellenőrzések egységes európai normarendszerét. Ehhez egyfelől képzési és szakirodalmi hátteret biztosítanak, másrészt a felkészítésen átesett menedzserek számára „európai hitelesítő bizonyítványt” („EU auditáló kártyát”) adnak ki.

Sok ellenőr, „szúró” próba

Egy-egy EU-projekt pénzköltését ma elvileg egyaránt ellenőrizheti a helyi - hatósági, vállalati szintű - belső ellenőr, a támogatások regionális szintű elosztása esetén a regionális ellenőrző hatóság, a nemzetgazdasági szintű auditálást végző intézmények, valamint (többnyire utólag) az EU-közpénzek tagállami felhasználását szúrópróbaszerűen vizsgáló EU számvevőszék. Sok esetben már a tagországokon belüli ellenőrzések kritériumrendszere és végrehajtása is eltérő, ami még inkább jellemző a különböző tagállamokban honos eljárásokat összevetve. Mindez nemcsak a folyamatok átláthatóságát - s ezzel a közpénzek legális és optimális hasznosulásának szavatolását - gyengíti, de szükségtelenül zavaró tényezőként jelenik meg a több tagországba átnyúló vállalkozások számára is.

Bolognai logika

A „Hitelesített Európai Belső Ellenőrzési Menedzser” („Certified European Internal Audit Manager”) címmel, most pénteken induló Leonardo-projekt nem kevesebbet tűzött ki célul, mint hogy valamennyi tagállamban azonosan értelmezhető modulokra bontja az EU-pénzeket kísérő belső ellenőrzés folyamatát, ezek elvégzéséhez pedig egységes normákat fektet le. A továbbiakban az egyes modulokhoz tartozó normákat elektronikus és hagyományos képzések keretében el lehet majd sajátítani, a képesítésről pedig valamennyi tagállamban kölcsönösen ismert és elismert „auditáló kártyát” (bizonyítványt) lehet majd szerezni. A lényegében „bolognai logikát” követő - csak immár tehát adott szakképzésre is kiterjedő - egységes hitelesítő rendszer EU-remények szerint egyfelől szavatolja majd az EU-pénzek mindenütt azonos kritériumok szerint történő kezelését, másfelől pedig a felhasználók számára azonos, átlátható ellenőrzési feltételrendszert teremt.

A pénteki konferencián - amelyet Budapesten, a BGF Markó utcai dísztermében tartanak - a kérdéskör egészét áttekintve vizsgálják meg a projekt megvalósításának lényegi fázisait, kihívásait, várható konkrét hozadékát. Az ülésen várhatóan részt vesz egyebek között az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, a Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezete több vezetője is.