szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Tavaly 5,8 százalékkal nőtt a fizetésképtelenné vált magyarországi cégek száma 2004-hez képest, összesen 12.783 fizetésképtelenségi eljárás volt Magyarországon 2005-ben - áll a Coface Hungary legújabb elemzésében.

A Cégközlöny és KSH adatai alapján készült elemzés szerint különösen látványos volt a romlás Fejér megyében, ahol 57 százalékkal több vállalat került bajba, továbbá az élelmiszer- és textilipar, az építőipari kivitelezők, illetve a Hajdú-Bihar, Nógrád és Csongrád megyei cégek helyzete a legrosszabb.

A vállalatok tulajdonosai által kezdeményezett cégmegszüntetések, a végelszámolások száma kiugróan, több mint 11 százalékkal emelkedett. A csőd 8 százalékkal, míg a felszámolások száma 2,88 százalékkal nőtt 2004-hez képest.

A közlemény kitér arra, hogy a három eljárástípus közül csak a csődök jelentenek végleges fizetésképtelenséget, de a magyarországi gyakorlat alapján a felszámolás alá kerülő cégeknél is elhanyagolhatóan alacsony a hitelezői megtérülés. A tapasztalatok szerint a végelszámolások közel 90 százalékát is a társaság fizetésképtelensége miatt kezdeményezik a tulajdonosok, ezért az elemzés a három eljárástípus gyakoriságát együttesen, a fizetésképtelenségi problémák mutatójaként vizsgálta.

A megyénkénti esetszámot vizsgálva kiderül: az eljárások közel 13 százalékát Budapesten folytatják le, miközben a második helyen álló Pest megyére már csupán az ügyek 3,5 százaléka jut. Mindezt jórészt az magyarázza, hogy a legtöbb magyarországi társaságot a fővárosban jegyzik be. Az ügyek 67,1 százalékát Budapesten, illetve Pest, Hajdú-Bihar, Csongrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében folytatják le, ahol a magyarországi vállalkozások nagyjából azonos része, 67,7 százaléka működik.

A tavalyi évben Fejér megyében 57, Komáromban 29, Somogyban 28 százalékkal ugrott meg az eljárások száma 2004-hez képest, míg Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében közel 20, Csongrádban pedig több mint 56 százalékos csökkenést regisztráltak.

Figyelembe véve az adott megyékben bejegyzett vállalatok számát, kiderül: miközben átlagosan a cégek 2,8 százaléka kerül bajba, Hajdú-Biharban és Nógrádban ez az arány majdnem kétszeres, közel 5 százalék. Vas és Győr-Moson-Sopron megyében a mutató a 2 százalékot sem érte el.

A legtöbb fizetésképtelenségi eljárást az építőiparban (1.685), az üzleti szolgáltatások területén (1.545), a kereskedelemben (2.509), illetve a turizmusban és a vendéglátásban (566) regisztrálták. Ezek együttesen az esetek 49,3 százalékát adták.

Míg országos átlagban a vállalatok 2,8 százaléka ellen kezdeményeztek 2005-ben valamilyen fizetésképtelenségi eljárást, a húsfeldolgozásban ez az arány 6, a textiliparban 5,7 az építőiparban pedig közel 4 százalék. Ugyanakkor az energetikában, környezet-gazdálkodásban, az üzleti szolgáltatásoknál és az ingatlan-gazdálkodásban csak 1-1,7 százalék.

Az adatok azt mutatják, hogy a nehéz helyzetben lévő szektorok között emlegetett kereskedelem és a vendéglátás, illetve mezőgazdaság, a fizetési nehézségek szempontjából átlagos helyzetben van. A ritkán említett gép- és faipar azonban az országos átlagnál jóval nehezebb helyzetben van, különösen a kisebb, kevésbé ismert cégek gondjai miatt - áll a Coface Hungary közleményében.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Egyre több magyar cég válik fizetésképtelenné

Az elmúlt tíz év alatt az idei első kilenc hónapban volt a legtöbb csődeljárás, végelszámolás és felszámolás, és tovább romlik a társaságok fizetőképessége, fizetőkészsége is - állapítja meg a Creditreform Magyarországi Hitelezővédelmi Szövetség az idei első kilenc hónapról szóló, csütörtökön közzétett elemzésében.

Cégvilág

Fizetésképtelen a Forte Rt.

Felszámolási eljárás indult a fotópapírokat és filmeket gyártó, 1,07 milliárd forint alaptőkéjű váci Forte Fotókémia Rt.

MTI Gazdaság

Fizetésképtelenség a devizahitelek miatt

A magyarországi vállalatok hiteleinek 60-62 százaléka, a lakossági hitelek 10 százaléka ma már devizaalapú, ami jelentős kockázati tényezőt rejt magában az egész bankrendszer számára - mondta Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.