Az EU központjában úgy ítélték meg, hogy Görögország nem szolgáltatott elegendő információt a tilalom indoklására. A bizottság döntése az iparág helyeslését is elnyerte, amely hosszasan kérte Görögország rendreutasítását az ügyben.

Több tagországgal együtt Görögország korábban következetesen a génmódosított termékek unióban való engedélyezése ellen szavazott.

Mivel a görög tilalommal kapcsolatban a tagállamoknak a Tanácsban nem sikerült minősített többségre jutniuk, az ügyet végső döntésre visszautalták a Bizottsághoz, amely később az MON 810-es kukorica vetőmagvak tilalmának feloldásáról rendelkezett. A döntés nagyfokú elégedetlenséget váltott ki a környezetvédő szervezetek körében.

„A bizottság felülbírálta a görög kormánynak döntését, hogy megvédje termőföldjeit a génmódosított kukorica miatti fertőzés veszélyétől, ezzel Brüsszel megvetését fejezte ki az EU polgárainak többségével és azzal a 165 régióval szemben, amely nem óhajtja elfogadni a génmódosított termékeket” - áll a Greenpeace közleményében, amelyre az EUPolitix hivatkozik.

A görög földművelők nem fogadják el a brüsszeli döntést, és kormányukat fellebbezésre szólítják fel. Érdekvédelmi szervezetük, a GESASE vezetői szerint ez az alkalom kitűnő lehetőséget kínál a kormánynak arra, hogy igazolja: valóban ellenzi-e a génmódosított termékeket.

Minden elszántságuk ellenére a görög gazdák tudják, hogy esélyeik korlátozottak, hiszen tavaly az Európai Bíróság egy konkrét, felső-ausztriai régiót érintő ügyben döntött arról, hogy nem jogszerű a génmódosított termények betiltása.