Az oroszok elkölthető jövedelme tavaly átlagosan 8,7 százalékkal nőtt reálértékben, messze gyorsabban az európai vagy az amerikai átlagnál, miközben az orosz gyógyszerpiac 35 százalékkal 9 milliárd dollárra bővült, a moszkvai DSM gyógyszerkutató és -fejlesztő cég számítása szerint.

Az európai piacvezető Sanofi-Aventis oroszországi gyógyszereladásainak a 25 százalékát már a „DLO”, vagyis az orosz kormány tavaly indított támogatási programja finanszírozza, és hasonlóan jól jár a többi nyugati exportőr is. Az 1,4 milliárd dolláros induló költségvetéssel gazdálkodó állami programban a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű családok ingyen jutnak gyógyszerhez. Eddig a pénz 85 százaléka külföldi, azaz importgyógyszerekre jutott, de ezt az arányt csökkenteni akarják, ami az orosz gyógyszergyárakba való befektetésre fogja ösztönözni a nyugati cégeket. Annál is inkább, mert Oroszországban még igen olcsó a gyógyszer: az átlagár 1,90 dollárnak felel meg, miközben Lengyelországban az átlagár 4,39 dollár, Olaszországban, 15,05 dollár, Németországban 31,46 dollár -, vagyis nagy a növekedési lehetőség, és főleg sok a hely a haszonrés növelésére.

Oroszországban jövőre és 2008-ban is bővítik az állami támogatási programot, minden 65 év fölötti férfire és 60 év fölötti nőre, illetve minden terhes anyára és kiskorú gyermekre vonatkozni fog, mondta az orosz szövetségi egészségügyi és szociális felügyelet (Roszdravnadzor) vezetője, Ramil Kabrijev a Dow Jones hírügynökségnek.

Hovatovább Oroszországra is jellemző a lakosság elöregedése. Ezt is beszámítva a DSM kutatócégnél úgy becsülik, hogy 2010-re az orosz gyógyszerpiac már 15,5 milliárd dolláros lesz. A tavalyi és a tavalyelőtti 35 százalékos piacbővülés is messze meghaladta – jóllehet kisebb alaphoz képest – az amerikait, a nyugat-európait vagy akár a kínait, ahol 4 százalékkal, 2-9 százalékkal, illetve 28 százalékkal nőtt a gyógyszerértékesítés ezalatt.

A svájci Novartis a „legérdekesebb” piacok között tartja számon Oroszországot, habár az ottani beruházási tervekkel még óvatos, egyelőre elégedett az export fejlődésével. Nem úgy a keletre jobban figyelő németek: a német Stada Arzneimittel AG már 2004-ben megvette, 80 millió euróért, az egyik vezető orosz gyógyszergyárat, a Nizpharmot. A Nizpharm az első félévben 36,26 millió eurónak megfelelő bevételt ért el, 51 százalékkal többet a tavalyi első félévinél. Habár felvásárlási roham még nincs, mások is jelentkeznek: a brit Alliance Boots Plc gyógyszertárhálózat februárban 20 millió fontért megszerezte a nagyságra ötödik orosz gyógyszertárcsoportot, az Apteka Holdingot.

Saját közvetlen gyártóbázisa egyelőre csak a magyar Richter Gedeonnak és a szlovén Krkának van Oroszországban, jegyezte meg a hírügynökség, hozzátéve, hogy Oroszország nagyságra a világ 12-ik piaca volt tavaly, és a lehetőségek hatalmasak.

Rövidesen megjelenik az Egis is: 51 százalékos tulajdonosával, a francia Servier-vel együtt saját gyógyszerüzemet építenek Moszkva mellett 45 millió dolláros beruházással, és ott az orosz piacon már bevezetett termékeik egy részét fogják gyártani. A Servier csoport tavaly 58 százalékkal növelte exportját Oroszországba. Az első félévben az Egis kivitele 43,63 millió dollár volt Oroszországba, 29 százalékkal több az egy évvel korábbinál, miközben a nyugati gyógyszerexportja 51 százalékkal 4,135 millió dollárra csökkent.

A Richter az első félévben 119,4 millió dollár forgalmat ért el Oroszországban, 28,4 százalékkal többet az egy évvel azelőttinél. Az EU-országokban (Magyarországot leszámítva) 88,2 millió dollár, az Egyesült Államokban 38,8 millió dollár bevételt szerzett, 18,9 százalékkal, illetve 12,8 százalékkal többet a tavalyi első félévinél.