A Financial Times londoni üzleti napilap szakírója szerint a Gazprom földgázipari csoport, amely "gyakran a Kreml külpolitikai részlegeként is működik", egyszerűen nem termel elég gázt az évente több mint 6 százalékkal növekvő orosz gazdaság ellátásához.
 
A Gazprom kitermelésének háromnegyedét adó három legnagyobb lelőhely hozama meredeken csökken, a szovjet korszak óta termelésbe fogott egyetlen nagy mező kiaknázása most tetőzik, és az összesített gázkitermelés gyakorlatilag stagnál - áll a Financial Timesban.
 
Az elemzés szerint több mint tízévi késlekedés után a Gazprom ebben a hónapban döntött a sarkvidéki Jamal-félszigeten lévő, alig megközelíthető nagy földgázmező művelés alá vonásáról, de innen legkorábban 2011-ben kerülhet gáz a piacra.
 
Mindeközben a belső gázkereslet évente 2,2 százalékkal növekszik, és ha a növekedési ütem 2,5 százalékra gyorsul, valóssá válik az ellátási válság kockázata, idézi a lap a UBS bankcsoport oroszországi részlegének nemrégiben kiadott jelentését.
 
Az UES áramszolgáltató monopólium, amely az orosz belső gázellátás 37 százalékát használja fel, már ezen a télen 6,5 milliárd köbméteres gázhiánnyal számol, ami csaknem az 5 százaléka a cég teljes felhasználásának.
 
A hiánynak a Financial Times elemzése szerint nemzetközi kihatása is van, ugyanis azt jelenti, hogy a Gazprom, legalábbis rövid távon, nem lesz képes növelni európai szállításait. A hiány azzal a következménnyel is járhat, hogy jóllehet Vlagyimir Putyin orosz elnök ígéretet tett egy gázvezeték kiépítésére Nyugat-Szibéria és Kína között, Oroszország nehézségekbe ütközhet, ha meg is akarja tölteni e vezetéket gázzal.
 
Szakértők szerint a problémát nem a gáz hiánya okozza - Oroszországé a teljes világkészlet 16 százaléka -, hanem a Gazprom beruházási stratégiája. Az elmúlt években a cég mindenre szórta a pénzt, csak a tartalékok fejlesztésére nem költött.
 
A vállalat évek óta Türkmenisztánból szerzi be a hiányzó mennyiséget, de ezért nem hajlandó az európai árszintet akár csak megközelítő árat fizetni. A két ország viszonya azonban mára feszültté vált, de ennél is aggasztóbb, hogy - a UBS jelentése szerint - a türkmén hatóságokkal "elszaladhatott a ló, 2009-től kétszer annyi mennyiségre írtak alá szerződéseket, mint amennyit termelni tudnak".
 
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója, Claude Mandil már márciusban azt írta szintén a Financial Timesban, hogy évente 11 tízmilliárd dollárnyi infrastrukturális fejlesztésre van szükség az orosz gáziparban az Európát fenyegető ellátási hiány elhárítására. Mandil szerint az európai gázárak ismeretében valószínűtlen, hogy a Gazpromnak nincs elég tőkéje a szükséges fejlesztésekre, de úgy tűnik, hogy e tőke inkább a fogyasztók piacain, valamint tengerentúlon végrehajtott "megaprogramokba" és felvásárlásokba áramlik.