Bár az Allianzra és öt társára összesen kivetett 6,8 milliárd forintos bírság, a GVH történetében, a Betonút Rt.-re és négy sztráédaépítő cégre 2004. júliusában kivetett 7,043 milliárd forint után csak a második legnagyobb, ám akkor a legmagasabb egyedi összeget 2,468 milliárd forint volt, amit a Strabag Rt.-re vetett ki a GVH. Ez alig a fele az Allianzra kirótt büntetésnek.

Az összesített bírság tekintetében a harmadik legmagasabb összeget, 1,51 milliárd forintot a SAP Magyarországra, az IBM Magyarországra, és az ISH Kft.-re 2006. júniusában vetette ki a GVH.

A negyedik legmagasabb összesített bírságot 1,313 milliárdot 14 kartellező út- és hídépítő cégre vetették ki 2005 szeptemberében. Míg a versenybírságok sorrendjében az ötödik a MÁV Zrt.-re kirótt 1 milliárd forint volt.

Ha az egy cégre kivetett bírságokat vizsgáljuk, akkor a már említett Allianz 5,3 milliárdos összege az első, míg a 2.-4. helyen a 2004 júliusi Betonút és társai 7,043 milliárdos összértéken belül, a Strabag 2,468 milliárd forintja, a Betonút 2,2 milliárdja, és a Hídépítő 1,37 milliárd forintja következik. Az ötödik a MÁV Zrt. 1 milliárd forintos bírsággal.

A versenytörvény szerint a megbírságolt cégeknek 30 napon belül be kell fizetni a rájuk kirótt összeget. Bár a bíróságtól azzal az indoklással, hogy a bírság befizetése a cég működését fenyegeti, kérhetik az összeg befizetésének felfüggesztését, ám az eddigi bírósági gyakorlat szerint ezt a kérést el szokták utasítani, és a cégeknek fizetni kell. Ez alól látványos kivétel volt a MÁV, mivel a bíróság a vasúttársaság rossz pénzügyi helyzetére tekintettel felfüggesztette az 1 milliárdos bírság kifizetését.

Azután ha az elmarasztalt cég a GVH határozatát megtámadja a bíróságon, akkor elkezdődik egy többéves pereskedés. A bíróságok az esetek 90 százalékában eddig helyben hagyták a GVH határozatát, illetve az esetek csekély százalékában mérséklik a kirótt bírságot.