Levette két bevásárlóközpontbeli üzletének logójából az outlet szót a Tranzit Outlet, a többi belvárosi plázába pedig egyáltalán nem tudott bekerülni a hazai tulajdonú áruházlánc, éppen a kereskedelmi zsargonban a márkás, de kifutó vagy megmaradt termékek forgalmazására utaló szócska miatt. Való igaz, a ma már öt budapesti és két vidéki üzletet működtető cég csupán az angol szó eredeti jelentésének - üzletfiók - megfelelően értelmezi az outlet kifejezést: főleg kisebb butikokat kiszolgáló hazai varrodákból származó maradékokat és saját megrendelésre gyártott ruhákat kínál. "Nem márkás ruhákat árulunk leértékelve, hanem mindennapos viseletre alkalmas darabokat, állandóan alacsony áron" - magyarázta a cég üzletpolitikáját Kolozsi János, a hálózatot működtető Imperial Kereskedelmi Kft. marketingigazgatója.

A Magyarországon mindössze pár évvel ezelőtt megjelent, elnevezésével főleg a sznob közönségre apelláló outlet üzlettípus rögvest beindította a kereskedők fantáziáját. "A diszkontokban ma már senki nem hisz, miután az elmúlt években minden második sarki közért ezt a szót írta ki magára, teljesen indokolatlanul. Az outlet viszont még nem kopott el" - magyarázta nemes egyszerűséggel a HVG-nek egy, nagyrészt sérült csomagolásuk miatt leértékelt játékokat árusító angyalföldi üzlet outlet feliratát a bolt vezetője.

Az igazi outleteket maguk a gyártók működtetik, hiszen ők jóval nagyobb engedményt tudnak adni, mint a kiskereskedők. "Ha nagyon akarnánk, fel lehetne jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnál az outlet nevet jogtalanul használókat, és kötelezni őket arra, hogy hagyják el az elnevezést" - állította a HVG-nek Szebenyi Miklós, a 2004 novemberében Magyarországon elsőként, Biatorbágyon megnyitott Premier Outlets Center igazgatója. Eddig mindössze egyetlenegyszer bírságolt meg a szó jogtalan használata miatt egy kereskedőt a versenyhivatal - természetesen az egyik versenytárs sugallatára -, ám ez a büntetés is inkább csak az üzlet reklámozási gyakorlatát kifogásolta. A Notebook.hu Kft. ugyanis az indoklás szerint "a szokásszerűen nem az outlet jellegű termékek közé sorolható termékeket reklámozott outlettermékként".

"Tudjuk, hogy számtalan kis üzlet indokolatlanul írja ki magára ezt az elnevezést, ám amelyik csak viszonylag kevés fogyasztót ér el, ezzel nem torzítja a versenyt. Ha viszont például országos napilapokban vagy óriásplakátokon hirdet, a verseny védelmében megvizsgáljuk, hogy termékkínálata beleillik-e a mindennapi életben használt outlet fogalomba" - számolt be a HVG-nek a versenyhivatal gyakorlatáról Bauer Magdolna vizsgáló tanácsos. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnél pedig azt mondták a HVG-nek, egyáltalán nem foglalkoznak ilyen ügyekkel.

Sokszor maguknak a márkanév-tulajdonosoknak sincs tudomásuk arról, milyen üzletekben és milyen áron kereskednek a portékájukkal. A Mammut bevásárlóközpont aljában, a piacnál megbújó aprócska, Designer Outlet néven futó bolt például nem is a gyártóktól, hanem a nagy amerikai áruházak maradékát konténerszám felvásároló alvállalkozóktól szerzi be árukészletét. Egyebek között Gap, Calvin Klein, French Connection és BCBG márkákkal csábítja a vevőket, és az üzletben mindössze egy tábla figyelmeztet rá, hogy a kisebb hibákkal árult ruhákat nem cserélik vissza. Ráadásul az árszint sem outlet jellegű, esetenként drágább annál. "Az áraknak nem sok közük van az eredetiekhez, hiszen maguk a ruhák nem kerülnek túl sokba, ám a szállítás, a vám és az adó jól megdobják a költségeket" - magyarázta a HVG-nek a sajátos magyar outletárképzés rejtelmeit Ungváry Zsófia, az üzlet tulajdonosa. Holott a hazai boltokban teljes áron forgalmazott márkák gyártói nemcsak a leárazás mértékébe szólnak bele, még arra is külön ügyelnek, hogy legalább egy év elteljen, mielőtt a maradék készlet outletekbe kerül.

"Az igazán nagy nevek amúgy is időtálló modelleket gyártanak, legfeljebb a színvilág változik egyik évről a másikra, e tekintetben pedig úgyis túlságosan konzervatívak a magyar vásárlók" - magyarázta a HVG-nek a műfaj sikerének titkát Katona Csilla, az Irányi utcában és a Margit körúton elegánsabb stílusvilágú, kevésbé ismert, egyebek között Bianca, Monari, Mazzonetto vagy Cavita márkákat árusító Filia Outlet tulajdonosa. Az Irányi utcai volt egyébként az első igazi outlet Magyarországon. "Az 1990-es években turkálókat működtettünk, és láttuk, hogy a Nyugat-Európából beszerzett bálákban nagyon sok a hibátlan, vadonatúj darab. Elkezdtük keresni, honnan lehetne beszerezni a maradék gyártói készleteket, amelyek alig kerültek többe a használtnál" - számolt be a hazai outletek eredetéről Katona, aki üzleteibe ma már kizárólag a gyártóktól (főként Németországból és Olaszországból) vásárolja meg az előző szezonból visszamaradt termékeket, és az eredeti árnál általában 30-50 százalékkal olcsóbban árulja azokat. Katona gondolkodik azon, hogy előbb-utóbb valamelyik városszéli outletcenterbe költözzön, ám elriasztja őt a legalább 100 négyzetméteres üzletek magas - bár a belvárosi plázákénál mintegy 50 százalékkal alacsonyabb - bérleti díja. Igaz - vélekedik -, ezekbe a központokba olyan vásárlók járnak, akik tisztában vannak vele, mennyibe kerül ma egy vadonatúj márkás ruha.

Nem véletlen, hogy a biatorbágyi komplexumokban is éppen a Magyarországon már korábban ismertté vált, magasabb árfekvésű márkáknak megy a legjobban - a többi között a Camel, a Nike, az Adidas vagy a Columbia könyvelhetett el az átlagot meghaladó növekedést (a Premierben az utóbbi egy évben a látogatószám 43, a forgalom pedig 56 százalékkal növekedett). "Ha például egy Columbia kabátot 50 ezer forintról 40 százalékkal értékelnek le, az 20 ezer forint megtakarítást jelent a vevőnek, míg egy olcsóbb márkánál, például egy 5-10 ezer forintos terméken ugyanekkora engedmény mellett csak 2-4 ezer forintot spórol" - mutatott rá Szebenyi. Az is jellemző, hogy a Premier Outletből éppen a legolcsóbb üzlet kopott ki a leghamarabb: a Pimkie nevű, döntően fiatal lányoknak szóló ruhabolt, amelynek helyét mindössze öthavi bérlet után a Puma vette át. A Premiernek egyébként extra bónuszt hozott a nyári méretnövekedés, amikor az üzletek száma negyvenről 76-ra bővült. "A második ütem megnyitásával váltunk igazán az ausztriai parndorfi outlet konkurensévé" - mondta Szebenyi. "Ennél több márkát már nem is ismernek a magyarországi vásárlók. A parndorfi 120 üzletben is körülbelül negyven olyan van a mieinken kívül, amelyekről a magyarok nem is hallottak" - tette hozzá.

Éppen a nem elég gondosan megválasztott bérlői összetételnek köszönheti a törökbálinti GL Outlet Center, hogy jócskán lemaradt a versenyben biatorbágyi konkurense mögött, és még ma is vannak üresen tátongó üzletei. "Nem fokuszáltunk eléggé a kulcsbérlőkre" - ismerte el a GL hibáját a HVG-nek Kosztya Zsolt igazgató, aki idén tavasszal vette át a vezetést leváltott elődjeitől. Igaz, a legnagyobb vonzerőt jelentő bérlők megnyerése nem kis anyagi áldozatot követel a központoktól: a Premier például mintegy tucatnyi márkának fizetett több százezer eurót úgynevezett boltkialakítási hozzájárulás címén, hogy ne másutt nyissanak üzletet. Néhány túlságosan drága márka kiválasztásával pedig a ló másik oldalára esett át a GL: hiába nyerte meg például az Hugo Bosst vagy a Max Marát, "ma még nem százezer forintos öltönyökben gondolkodnak az outletbe járók" - mutatott rá Kosztya. A törökbálinti központ most új menekülő útvonalat választott: egyrészt sorra csábítja magához a nagy elektronikai üzleteket, másrészt növelni szeretné a klasszikus gyártói boltok arányát. Jelenleg ugyanis a multibrand, azaz több márkát árusító kereskedők közül kerül ki a bérlők java része.

Egyes világmárkák óvatosságból meg sem próbálnak teljes áron betörni a túlságosan árérzékenynek gondolt kelet-európai piacokra, inkább azonnal outletet nyitnak. A Premierben ilyen például a török gyökerű Sarar, amely egész Európában kizárólag outletekben értékesíti a gazdag közel-keleti országokban jól ismert luxuskollekciói maradékát, vagy a német Gardeur döntően elegáns férfinadrágokat árusító, október elején nyílt boltja. "Kelet-Európa az EU bővítéséig viszonylag ismeretlen piac volt sok nyugati márka számára, a gyártók nem ismerték az itteni igényeket, így a drágább holmikkal nem mertek kockáztatni" - indokolta az óvatos piacra lépést Merényi József, a Gardeur AG magyarországi üzletének vezetője.

Bár az outletcenterek kötelezik bérlőiket a legalább 30 százalékos engedményre, egy kereskedő bevallása szerint ez a követelmény jó, ha az ott kapható termékek háromnegyede esetében érvényesül. Ami pedig a speciális kínálatot illeti, több gyártó ma már azzal próbálja felturbózni a forgalmat, hogy - a szűkös maradékkészletre hivatkozva - a hagyományos boltokban legsikeresebbnek bizonyult termékeikből kimondottan az outletek számára is készítenek jelentősebb szériákat, amelyek darabjait az eredetinél némileg olcsóbban árusítják. "Minél többet varratunk egy ruhadarabból, annál alacsonyabbak a költségeink, így még akkor is jobban járunk, ha a készlet felét a hagyományos boltokénál kisebb haszonkulccsal tudjuk csak eladni az outletekben" - mutatott rá az üzlettípus gyors terjedésének triviális okára az egyik márkaüzlet vezetője.

G. TÓTH ILDA