Tarthatónak találta Brüsszel a magyar konvergenciacélokat

Joaquín Almunia pénzügyi biztos. Egy év múlva visszanézne © AP

A bizottság az euróbevezetés előkészítésének pályáját felvázoló konvergenciaprogram decemberben beadott változatát értékelte – a magyar dokumentum viszonylag keveset változott a szeptemberben Brüsszelbe juttatott, átdolgozott programhoz képest. Sajtóközleményében a testület leszögezte: Magyarország december elején benyújtott programja a bizottság által már szeptember végén megvizsgált és a tagországok kormányainak képviselőiből álló tanács által támogatott stratégiát tükrözi, amelynek célja, hogy a 2006-ra várható 10 százalékos hiányt 2010-re 2,7 százalékra szorítsa le.

„Az idénre tervezett 3 százalékos deficitcsökkenés nagyon jelentős. Azt kérjük Magyarországtól, hogy szigorúan hajtsa végre idei költségvetését, tekintettel arra, hogy ez évben várhatók a nagy kiigazítások” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Amelia Torres, Joaquín Almunia pénzügyi biztos szóvivője. „Remélem, hogy egy év múlva visszanézve a magyarok is magabiztosan gondolhatják majd, hogy már egy nagy lépést tettek a jó irányba” – idézte Almuniát a közlemény.

A testület szerint szigorúan be kell tartani az idei költségvetést, és szükség esetén pótlólagos intézkedéseket is tenni kell. „A kiigazítás megvalósítása érdekében Magyarországnak szigorúan végre kell hajtania a 2007-es költségvetést, mérsékelnie kell a kiadásokat, beleértve a közigazgatási és az egészségügyi rendszerek kiadásait, általánosan javítania kell a költségvetési ellenőrzést, és készen kell állnia az esetlegesen szükséges további lépések megtételére” – áll a közleményben.

Az értékelés szerint a program összhangban áll azzal a tervvel, hogy 2009-re az államháztartási deficit 3 százalék körülre csökkenjen. Kiemelte a bizottság azt a törekvést, hogy összehangolt kiigazítási erőfeszítéssel jelentősen mérséklődjön az elmúlt évek magas államháztartási hiánya. A terv alapján Magyarország a tavalyi 10,1-ről 2009-re 3,2 százalékra csökkenti deficitjét, majd egy évvel később az uniós előírásokban szereplő 3 százalék alá.

A bizottság emlékeztet rá, hogy: „A magas hiánynak a kezdeti időszakra koncentrált kiigazítási törekvések révén történő csökkentése érdekében 2006 nyara óta számos bevételnövelő és kiadáskorlátozó intézkedést hoztak, többek között a közigazgatás, az egészségügy, a nyugdíjak és az oktatási rendszer területén. A költségvetési célkitűzések megvalósításának kockázata (főként 2008-tól) a kiadás-befagyasztás hatékony végrehajtásának bizonytalanságával, illetve a szükséges strukturális reformok végrehajtása terén várható esetleges késlekedéssel kapcsolatos".

A program pozitív elemei között az értékelés szerint a konszolidációt célzó konkrét intézkedések szerepelnek. „A túlzott hiány tervezett kiigazítása azonban a program szigorú végrehajtásától, és különösen a bejelentett szerkezeti reformok további pontosításától és végrehajtásától függ” – emelte ki a testület.

A bizottság egyben jelezte, hogy a tavaly októberi pénzügyminiszteri ülésen hozott ajánlások fényében a miniszteri tanácsnak áprilisban az alábbiakra kell felkérnie Magyarországot:

1. Szigorúan hajtsa végre a 2007-es költségvetést, és tegye meg a megfelelő lépéseket a túlzott hiány szükség esetén további intézkedések révén történő kiigazítására 2009-ig; gondoskodjék, hogy a bruttó adósság GDP-hez viszonyított aránya lehetőleg 2009 előtt szigorúan csökkenő pályára álljon.

2. A költségvetési szabályok fejlesztése és az államháztartás intézményi kereteinek megerősítése révén a 2007-ben megtett első lépésekre építve fokozza a költségvetési ellenőrzést;

3. Tartósan szorítsa vissza a kiadásokat a közigazgatási és az egészségügyi rendszer bejelentett karcsúsításának, illetve az oktatási rendszer tervezett reformjának gyors elfogadása és végrehajtása révén;

4. Az államadósság szintjére és az elöregedéssel kapcsolatos kiadások előrejelzett növekedésére való tekintettel a középtávú célkitűzések megvalósítása irányában tett megfelelő előrelépés, valamint a bejelentett további nyugdíjreform-intézkedések végrehajtása révén fejlessze az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát."

Nem okozott meglepetést, hogy az Európai Bizottság elfogadta a magyar konvergenciaprogramot. Veres János pénzügyminiszter már korábba jelezte, a program alapjában véve annyiban különbözik a szeptemberitől, hogy az akkor vállalt reformdöntések jó része azóta jogi formát öltött a kormány és a parlament döntései nyomán. „Nem változik az a makrogazdasági pálya, amelyet Magyarország kitűzött maga elé, és amelyet október 10-én az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa elfogadott és jóváhagyott” – mondta akkor a miniszter.

A bizottság szerdán más országok programjait is megvizsgálta, köztük Lengyelországét. Utóbbi számára ajánlásokat is megfogalmazott, miután valamivel magasabbnak véli a deficitkilátásokat a Varsó által tervezettnél.