Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Ne Vásárolj Semmit Napnak Magyarországon immár hétéves hagyománya van. A GfK Hungária a Tudatos Vásárlók Egyesületével együttműködve 2006 januárjában egy 1000 fő megkérdezésével zajló személyes megkérdezés keretében azt vizsgálta, vajon mindenki fel tudja-e idézni, miről szól a november végi egynapos „fogyasztói böjt” és mennyire tartják jó ötletnek a kezdeményezést.
A felmérés eredményei szerint a megkérdezetteknek mintegy negyede hallott erről a napról. „Ez az arány bár nem túl magas, mégis némi fenntartással kezelendő” – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. „Az ilyen jellegű, egy személy, vagy egy esemény ismertségét felmérő kutatások során általánosságban igaz ugyanis, hogy a megkérdezettek nem kívánnak úgymond kínos helyzetbe kerülni, ezért bizonyos arányban akkor is igennel válaszolnak, ha valójában még soha nem hallottak a megkérdezés tárgyát képező napról, vagy személyiségről” – folytatta a szakember.
Azok közül, akik hallottak róla, csak 12 százalék tudta a fogyasztás mérséklésére figyelmet felhívó nap időpontját megnevezni. E csoport 22 százaléka tisztában volt azzal, hogy a „Ne Vásárolj Semmit!” Napot novemberben tartották. A többiek kevéssé voltak biztosak az időpont megjelölését illetően és közel egyenlő arányban említették a következő időpontokat: ősszel, karácsony környékén, illetve év végén valamikor.
A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy azok, akik hallottak a kezdeményezésről, vásároltak-e valamit ezen a napon. Tízből közel négy válaszadó már nem emlékezett arra, került-e a kosarába valami 2006. november 24-én. Mintegy 21 százalék volt azoknak az aránya, akik vásároltak, mert őket az ilyen akciók nem érdeklik. A legalacsonyabb iskolai végzettségűek körében számottevően magasabb, 36 százalékos ez az arány. E magatartás a 30 évnél fiatalabb korosztályra is jellemzőbb.
A megkérdezettek 17 százaléka azért nem vásárolt semmit ezen a napon, mert egyébként sem tervezett bármiféle vásárlást november 24-ére. 13 százalék vásárolt ugyan, de csak azért, mert nem tudta más napra halasztani valamely árucikk megvásárlását. A nők körében valamivel magasabb, 16 százalékos ez az arány, míg a férfiaknál csak 10 százalék.
A megkérdezettek csupán 6 százaléka állította, hogy a „Ne Vásárolj Semmit Nap” miatt nem vett semmit november utolsó péntekjén. A legkisebb csoportot 4 százalékos aránnyal azok képviselik, akik ugyan nem terveztek vásárlást, mégis került valami a kosarukba. A 20-30 év közöttiek közül minden tizedik emberre igaz, hogy „enged a csábításnak”.
A felmérés eredményei szerint a megkérdezetteknek mintegy negyede hallott erről a napról. „Ez az arány bár nem túl magas, mégis némi fenntartással kezelendő” – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. „Az ilyen jellegű, egy személy, vagy egy esemény ismertségét felmérő kutatások során általánosságban igaz ugyanis, hogy a megkérdezettek nem kívánnak úgymond kínos helyzetbe kerülni, ezért bizonyos arányban akkor is igennel válaszolnak, ha valójában még soha nem hallottak a megkérdezés tárgyát képező napról, vagy személyiségről” – folytatta a szakember.
Azok közül, akik hallottak róla, csak 12 százalék tudta a fogyasztás mérséklésére figyelmet felhívó nap időpontját megnevezni. E csoport 22 százaléka tisztában volt azzal, hogy a „Ne Vásárolj Semmit!” Napot novemberben tartották. A többiek kevéssé voltak biztosak az időpont megjelölését illetően és közel egyenlő arányban említették a következő időpontokat: ősszel, karácsony környékén, illetve év végén valamikor.
A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy azok, akik hallottak a kezdeményezésről, vásároltak-e valamit ezen a napon. Tízből közel négy válaszadó már nem emlékezett arra, került-e a kosarába valami 2006. november 24-én. Mintegy 21 százalék volt azoknak az aránya, akik vásároltak, mert őket az ilyen akciók nem érdeklik. A legalacsonyabb iskolai végzettségűek körében számottevően magasabb, 36 százalékos ez az arány. E magatartás a 30 évnél fiatalabb korosztályra is jellemzőbb.
A megkérdezettek 17 százaléka azért nem vásárolt semmit ezen a napon, mert egyébként sem tervezett bármiféle vásárlást november 24-ére. 13 százalék vásárolt ugyan, de csak azért, mert nem tudta más napra halasztani valamely árucikk megvásárlását. A nők körében valamivel magasabb, 16 százalékos ez az arány, míg a férfiaknál csak 10 százalék.
A megkérdezettek csupán 6 százaléka állította, hogy a „Ne Vásárolj Semmit Nap” miatt nem vett semmit november utolsó péntekjén. A legkisebb csoportot 4 százalékos aránnyal azok képviselik, akik ugyan nem terveztek vásárlást, mégis került valami a kosarukba. A 20-30 év közöttiek közül minden tizedik emberre igaz, hogy „enged a csábításnak”.
