Két évvel ezelőtt a Wall Street, a londoni City vagy Tokió irodáiban kevés befektető figyelt volna oda a kínai tőzsdék valamely erősebb árfolyam-korrekciójára. Ám az elmúlt héten az, hogy kedden a sanghaji tőzsdeindex egyetlen üzleti napon több mint 9 százalékot esett, elég volt ahhoz, hogy az európai és amerikai tőzsdék 2003. márciusa, az iraki háború kezdete óta a legrosszabb hetüket éljék meg.

"A világ többi része ma nagyobb figyelmet fordít a kínai gazdaságra, ezért az erős ingadozás jóval nagyobb hatást gyakorol a külföldi befektetőkre" - vélekedik Jan Li (Yan Li), a Southeast Securities brókercég elemzője. Az árfolyamcsökkenés eredete: aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy kipukkadhat az alakulóban lévő tőzsdei buborék Kínában, ahol kismegtakarítók milliói ruházzák be a párnahuzatban összegyűjtött pénzecskéjüket anélkül, hogy túlságosan odafigyelnének arra, mibe is fektetik be. Nagyobb általánosságban a világ tart egy olyan gazdaság inflációs túlhevülésétől, amely évi 9-10 százalékos ütemben bővül.

A frankfurti tőzsde alkuszai körében viszont tartja magát az a vélekedés, hogy a sanghaji indexzuhanás mögött a politikai széljárás várható módosulása áll. Eszerint a pekingi vezetés - éppen az Országos Népi Gyűlés (parlament) március 5-én kezdődött ülésszakán - a gazdasági törvények olyan értelmű módosítására készül, amelynek nyomán veszítene vonzerejéből a tőzsdén való "játszadozás".

"A kínai tőzsdék az ország növekedését tükrözik, és szüntelenül hallatnak magukról - állítja Johanna Melka, az Ixis CIB bank közgazdásza legutóbbi tanulmányában. Ám "a valóságban 2006-ig a tőzsdei árfolyamok alakulása nem tükrözte az 1,3 milliárd lakosú ország gazdasági növekedését" - húzza alá az elemző.

Azóta viszont az ázsiai ország e téren igen gyorsan behozta lemaradását. A kínaiakat ugyanis csábították a tőzsde által kínált igen magas hozamok - még azzal a kockázattal is, hogy megfordulhat a lapjárás.

"A külföldi befektetők a kínai piacok árfolyamcsökkenését a kínai gazdaság túlhevülésének jeleként értékelték", szélesebb összefüggésben pedig "a feltörő piacok problémáinak" megnyilvánulását látták benne - vélekedik Cseng Vej-csing (Cheng Weiqing), a pekingi Citic Securities társaság elemzője.

Nincsenek kizárva a további kellemetlen meglepetések sem. "A helyzet törékenységét mutatja a piacokon azt követően kialakult zűrzavar, hogy az Országos Népi Gyűlés (a kínai parlament) egyik tagja kijelentette: elképzelhető Kínában egy tőzsdei buborék kipukkadása. Bekövetkezhet egy még jelentősebb korrekció is" - figyelmeztet Melka, aki azonban elutasítja egy igazi tőzsdei krach gondolatát.

"A helyzet az, hogy sok tőzsdén jegyzett cég eredményei nem túlságosan jók" - dupláz rá Andy Xie, aki hosszú időn át dolgozott Hongkongban a Morgan Stanley bank számára.

Ma Csün (Ma Jun), a Deutsche Bank hongkongi közgazdásza a legutóbbi veszteségeket a kínai részvények árfolyamának tőzsdei "túlértékeltségével" magyarázza, tekintettel arra, hogy alig egy év alatt árfolyamuk több mint kétszeresére nőtt.

A kínai tőzsdepiac nagyon ingatag marad, mert még nem érett, a részvények egy részét dollárban, egy másik részét a helyi valutában, a jüanban jegyzik, a hazai befektetők számára. A tőzsdén jegyzett cégek többsége a kínai állam tulajdona, sokuk mérlege nem rendezett, miközben jelentős körükben a korrupció.

A helyzetnek azonban fokozatosan változnia kell. "A makrogazdasági és a mikrogazdasági környezet szilárd. A kínai részvénypiac egészségesebb és érettebb lesz annak a nyomásnak

hatására, amelyet az intézményes befektetők számának növekedése, a likviditás csökkenése, a tőzsdei kapitalizáció növekedése, következésképpen a reálgazdaság jobb megjelenítése fejt ki a piacokra" - vélekedik Melka, az Ixis CB elemzője.