Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az IBM Magyarország és a GKI eNET közzétette reprezentatív felmérését a magyar munkaerő mobilitásáról és külföldre irányuló migrációjáról. A kutatási eredmények megvitatására szervezett konferencián megjelent szakértők megállapították, hogy szükség van a magyar munkavállalók attitűdjének megváltoztatására, s a magyar munkaerő sokkal rugalmasabbá tételére, ha az ország meg akarja őrizni versenyképességét.
Konfekcióüzem Magyarországon. A piac bevasalja a szakképzetlenség árát © Marton Szilvia |
© GKI eNET |
Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója a kutatás eredményeit értékelő konferencián elmondta, hogy az üzleti környezet, az ügyfelek igényei olyan gyorsan változnak, hogy emiatt a rugalmasság kulcskérdés, a versenyképesség egyik meghatározó tényezője. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a folyamatos tanulás, egyre nagyobb a munkáltatók igénye a mobil munkaerőre, amely képes a vállalaton belüli elmozdulásra akár szakterületét, pozícióját vagy a munkavégzés helyszínét illetően. Lassan terjednek a nem tipikus foglalkoztatási formák, a távmunka, a rövidített és rugalmas munkaidő, a projekt-alapú foglalkoztatás.
Székely Judit , a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képzési és foglalkoztatási szakállamtitkára azt hangsúlyozta, hogy a mobilitás fontos szerepet játszhatna a gazdaságélénkítésben, a beruházási kedv fokozásában, a versenyképesség javításában, a munkaerő keresletének és kínálatának összehangolásában, a demográfiai folyamatok kiegyenlítésében, az egyének tapasztalatszerzésében. A szakállamtitkár szerint jelenleg nincs előrejelzés arról, hogy a piac milyen munkaerőt várna, amire az iskolai- és felnőttképzés időben reagálhatna, továbbá a megfelelő embercsoportok mobilizálása megtörténhetne. E területen az EU-ban sehol sem értek el sikereket. Egyelőre kizárólag rövidtávú előrejelzések készülnek. Sőt olyan statisztika sincs, amelyik számba venné, hogy a migrációból mekkora rész köthető a szociális célból való költözéshez és mekkora a valódi munkakereséshez. Szomorú – mondta Székely Judit –, hogy elég sok pénz van a mobilitás támogatására, de nem kérik a vállalatok.
Kis Gergely , a kutatást készítő GKI eNET ügyvezető igazgatója a kutatás már említett eredményeinek ismertetése közben kifejtette, hogy Magyarországon a munkahelyváltási trendek nagyjából megegyeznek az unióssal, ami azt jelenti, hogy nálunk átlagosan ugyan úgy négy esetben váltanak munkahelyet az emberek életük során, mint az EU-ban. De ez a mobilitás csak lakóhelyhez kötötten működik. A visszás helyzetet egy grafiti felirattal illusztrálta: „Üldöz a munka, de én vagyok a gyorsabb.”
"mediterrán" szervezet
A magyar fiatalok nem szívesen mennek el távolra a lakóhelyüktől. Sőt az élethossziglan tartó tanulás gondolata sem ment át a fejekbe. A magyar munkavállalók megújulási szándéka a kutatás szerint szinte a nullával egyenlő, pedig 30 százalék lenne az egészséges arány.
A multikulturális környezetben való munkában a magyarok nagy részének nincsenek személyes tapasztalatai, hiszen nincsenek külföldiek a magyar munkahelyeken. Vagy ha vannak is, tudnak magyarul, hiszen a hozzánk bevándorlók háromnegyede a határon túlról származó magyar ember. A Magyarországon élő külföldiek aránya egyébként is alacsony, mindössze 1,3 százalék, míg az EU-tagországok átlaga 5 százalék.
Suhajda Attila , az IBM Magyarország kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója arról beszélt, hogy az üzleti innováció a vállalatok szervezeti modelljét érinti, s az innovatív szervezetek az életképesek. A globalizáció miatt lapos szervezeti modellek épülnek ki. A globális források pedig nem azonos kulturális és jogi környezetben működnek: mások az időzónák, más az elhelyezkedés, mások nemzeti ünnepek.
Az igazgató szerint az államnak „nagy innovátornak” kellene lennie, és kezdeményezni a változásokat, amelyekről előre kellene gondolkodnia, s felmérnie, hogy mire van szükségük a vállalatoknak és egyéneknek. Az állam bevételi struktúrája és a demográfiai helyzet megváltozik, amire reagálni kell.
Kedvező desztináció vagyunk egyelőre az üzleti befektetők szemében, de ezt a munkaerő rugalmatlansága ma már erősen veszélyezteti” – állapította meg Suhajda Attila, majd levonta a következtetést, hogy új hozzáállás kell a változó közegben a munkavállalótól és az államtól egyaránt. Utóbbinak pedig, mint jogalkotónak a változásokat követő jogosultságokat ki kell alakítania.
Makó Csaba , az MTA Szociológiai Kutatóintézetének kutatási igazgatója nemzetközi felméréseket ismertetve kifejtette, hogy a munkaerőpiacon is hallatlanul éles a verseny. A tőkés világpiacon újonnan erőteljesen megjelenő országok (India, Kína, stb.) megkétszerezték a globális munkaerő-kínálatot. Ez a verseny minden foglalkoztatási szinten és munkakörben zajlik. A feltörekvő gazdaságokban, Indiában Kínában a munkavállalók attitűdje jelentősen eltér a magyartól. Ott tömegesen akarnak tanulni, s új ismereteket elsajátítani az emberek a jobb munkaerőpiaci pozíció megszerzéséért, amivel ezek az országok folyamatosan versenyelőnyt szereznek velünk szemben.
A rendszerváltás utáni másfél évtized egyik legfontosabb problémája Magyarországon, hogy a gazdasági modernizáció aszimmetrikus lett. A magyarországi vállalatok többsége nem innovatív. A tisztán magyar cégek teljesítménye átlag alatti. A dán vagy a finn vállalati struktúra nagyon hasonló a miénkhez, de ott ez a vonás nem jellemző.
Az EU-ban most azt vizsgálják, hogy az úgynevezett low-tech cégek (melyek működésében nem meghatározó a fejlett technológiák használata) mennyire innovatívak, hiszen e vállalkozások foglalkoztatják a munkaerő 60 százalékát. Mi a rugalmatlan „mediterrán” kategóriába tartozunk az alkalmazott foglalkoztatási modellek szerinti osztályozáskor. Makó Csaba felhívta a figyelmet arra is, hogy milyen erősen kötődünk a múltbeli tapasztalatainkhoz, hagyományainkhoz, amelyek a rugalmasság ellen hatnak. Ez a kötődés a külföldi tulajdonú cégeknél sokkal gyengébb.
Precíziós hegesztés. Nerm látszik a fényes jövő © Horváth Szabolcs |
© GKI eNET |
Szakmunka. Megkétszereződött a világpiaci kínálat © Fazekas István |
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Fontos volna a változás, mert aggasztó állapotban vannak a gyerekek, ezért a Bethesda Kórház szakemberei közös, családi képernyőcsökkentési programot dolgoztak ki. Nagy Péter gyerekpszichiáterrel beszélgettünk.
A DK elnöke biztos benne, hogy indulnak a 2026-os választásokon, mégpedig saját listával.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
A Tisza Párt elnöke reagált Orbán Viktor interjújára, amelyben a miniszterelnök azon kesereg, hogy Varga Judit, Magyar volt felesége már nincs a politikában.
Van, ahol így is majdnem negyven fok lehet a mai napon.
Amerikai kutatóknak sikerült csodát tenniük.