A magyar álláspont változása véget vethet a Kék Áramlat-2 elképzelésnek, de egyben halványíthatja a szibériai olajmezőkhöz való magyar hozzáférés perspektíváját is, latolgatta a Gazeta hétfői kommentárjában. A liberális orosz lap Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a múlt héten Londonban tett megjegyzéseiből következtetett a magyar gázálláspont megváltozására.

Mint írta, Gyurcsánynak az Oroszországtól való energiafüggés mérséklésére tett londoni utalásait a "szakértői közösség" úgy értelmezte, hogy Budapest a Kék Áramlat-2 támogatásától a Nabucco felé fordul.

A Gazeta felidézte a Gazprom és a Mol tavaly nyári megállapodását: közös vállalatot hoztak létre a Kék Áramlat-2 és egy hozzá kapcsolódó, tízmilliárd köbméteres kapacitású magyarországi gáztározó megvalósíthatóságának felmérésére.

Ezután a Molnak, amely 2002-ben jutott hozzá első olajkitermelési lehetőségéhez Oroszországban egy nyugat-szibériai vegyesvállalat keretében, sikerült újabb kutatási-bányászati koncessziókat szereznie a múlt év második felében, mutatott rá az orosz lap, nem zárva ki, hogy ezt a sikert a magyar cég az orosz állami ellenőrzésű monopóliumhoz fűződő barátságának köszönhette.

Mindamellett a Gazprommal való szoros együttműködéssel a magyar kormány éles bírálatokat váltott ki nemcsak a hazai ellenzékből, hanem az európai partnerekből is. Budapestet az EU energiapolitikai egységtörekvéseivel való szembenállással és az orosz érdekeket előmozdító lobbizással vádolták meg.

A jelek szerint az európai és amerikai diplomaták élénken hangoztatott aggodalmai megtették a hatásukat Magyarországra, vélte a Gazeta, idézve Göncz Kinga külügyminiszternek azt a nyilatkozatát, amelyben tagadta, hogy Budapestre nyomás nehezedne a vezetékdilemmában, de prioritásnak nevezte a Nabuccót. "Magyarország hátraarcot hajtott végre az EU felé, elfordulva a szibériai lelőhelyekhez való hozzáférés kilátásától" - összegezte a moszkvai lap.