Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az országgyűlés költségvetési, pénzügyi, és számvevőszéki bizottsága nem tartotta általános vitára alkalmasnak az elektronikus útdíjfizetési rendszer magyarországi bevezetéséről szóló határozati javaslatot. A szerdai ülésen, 5 igen és 12 nem szavazattal (köztük 6 kormánypárti képviselő ellenszavazatával), és 4 kormánypárti tartózkodása mellett elutasították a javaslatot.
Osztrák autópálya. Futtában vonják a díjat © hvg.hu |
Az előterjesztés szerint a közbeszerzési eljárást az Országgyűlés felhatalmazása után 2 hónapon belül ki kell írni, míg a szerződéskötés határideje 2007. december 31. Amennyiben a határozati javaslat ebben a formájában nem kerül a parlament plenáris ülése elé, akkor vélhetően csúszik a közbeszerzési eljárás kiírása.
Kovács Tibor szocialista képviselő kérdésében azt tudakolta, hogy milyen költségbecslés alapján lett 50 milliárd forint feletti értékű az e-útdíjfizetési rendszer kiépítése és üzemeltetése, másrészt értetlenségének adott hangot amiatt, mert a határozati javaslatot úgy kellene elfogadnia az országgyűlésnek, hogy a kilométerenként fizetendő tarifákat még nem rögzítették.
Másrészt a szocialista képviselő kétségének adott hangot, hogy a közúti fuvarozók és a gazdálkodók képesek lesznek-e a jelenleginél magasabb útdíj költségeit kitermelni.
Katona Béla szocialista honatya közölte: nincs meggyőződve róla, hogy az államnak az öt éves üzemeltetési idő alatt szükséges 91 milliárd forintot kifizetnie, miként azt sem látja, hogy ez miért jó üzlet a költségvetésnek. Közölte, hogy ha kérdéseire nem kap megnyugtató választ, akkor nem támogatja a javaslatot.
Szűcs László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta: a megtett úttal arányos útdíj fizetését szolgáló elektronikus rendszer megvalósításához kapcsolódó állami kötelezettségvállalás formája a magánbefektetőnek fizetendő szolgáltatási díj, amelynek 2007-es árakon számított teljes értéke nem haladhatja meg a 69,3 milliárd forintot, tartalmazva a projekthez szükséges valamennyi beruházás és az 5 éven keresztül történő üzemeltetés költségeit.
Az e-útdíjfizetési rendszerhez kapcsolódó ellenőrzési-behajtási feladatokat szolgáltatási díj fejében az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. látja el 5 éven keresztül, amelynek 2007-es árakon számított teljes értéke nem haladhatja meg a 23,5 milliárd forintot. Az ellenőrzési feladatok ellátásában a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága is közreműködik az ÁAK eszközeinek igénybevételével.
A főosztályvezető-helyettes elmondta: a tárca a költségek becslésekor a 3,5 tonna feletti teherautókra kilométerenként 26,5 forinttal, a 7,5 tonna felettieknél 33 forinttal, míg a 12 tonna felettieké 39,7 forinttal számolt. Utalt rá, hogy a határozati javaslat előkészítése során a tárca megbízásából hatezer embert, és 700 közúti fuvarozót kérdeztek meg. A tőlük szerzett válaszokból az említett kilométerdíjak alakultak ki, amelyeknél várhatóan még nem jelentkezne a nem fizetős utak felé a terelő hatás.
A főosztályvezető-helyettes emlékeztetett rá, hogy az átlagos osztrák és uniós útdíj 68 forint kilométerenként, ezért 5-10 éven belül elkerülhetetlen lesz a magyar útdíjak EU átlaghoz emelése. Szűcs László kiemelte, hogy öt év alatt – a leendő rendszerüzemeltetőnek kifizetendő 69,3 milliárd, és az ÁAK-nak járó 23,5 milliárd felett – az államnak tisztán, 235 milliárd forint bevétele származik az e-útdíjfiztési rendszerből, ami 60-70 milliárddal több, mint a jelenlegi rendszerben.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.