Nőttek a kockázatkezelési kiadások

A pénzügyi szolgáltató cégek vezetői a piaci, hitel, és likviditási kockázatokat illetően kifejezetten vagy nagyon hatékonynak tartják kockázatkezelési eljárásaikat (mindegyiket 70-80 százalékra értékelik), elismerik ugyanakkor, hogy a kevésbé hagyományos kockázatok tekintetében még nem alakítottak ki jól működő folyamatokat és rendszereket – derül ki a Deloitte & Touche USA LLP globális kockázatkezelési felméréséből.

A válaszadók mindössze 47 százaléka gondolta úgy, hogy szervezetük kifejezetten vagy nagyon hatékony az üzletfolytonossággal/informatikai biztonsággal kapcsolatos kockázatok kezelése terén; a működési kockázatok és eladói kockázatok kezelését 43 százalékuk, a geopolitikai kockázatok kezelését pedig 35 százalékuk értékelte így.

Pedig egyre több cég fordít növekvő figyelmet a kockázatkezelésre, és a szervezeti felépítés csúcsát, az igazgatóságot bízza meg a kockázatkezelés ellenőrzésével. A felmérésben részt vevők szerint ma már az igazgatóságok 70 százaléka lát el ilyen feladatot. Emellett soha nem volt még ennyi szervezetnek kockázatkezelési igazgatója (CRO): a megkérdezett cégek 84 százaléka jelentette azt, hogy náluk van CRO, és 8 százalékuk tervezi e pozíció létrehozását.

Szendrey Attila, a Deloitte magyarországi kockázatkezelési részlegének szenior menedzsere szerint a hatékony kockázatkezelés rendkívül fontos a pénzintézetek számára. Bár valóban történt előrelépés a kockázatkezelés terén, sokkal többet kell tenni egy olyan átfogó szemlélet kialakításához, amely hatékonyan azonosít, értékel, és kezel minden olyan kockázatot, amelyekkel a pénzügyi szolgáltatóknak szembe kell nézniük – véli.

A Deloitte "Accelerating Risk Management Practices" című jelentése azokra a lényeges kockázatkezelési kérdésekre fókuszál, amelyekkel a pénzügyi szolgáltatóknak ma szembe kell nézniük. A jelentés szerzői kockázatkezelési igazgatókat - vagy ennek megfelelő beosztású személyeket - kérdeztek meg globális szinten 130 cégnél. Elsősorban kereskedelmi és lakossági bankok és különféle pénzintézetek vettek részt a felmérésben; eszközállományuk együttesen eléri a 21 billió dollárt.

A megkérdezett vezetőknek csak 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy intézményükben már létezik vállalati kockázatkezelési program (Enterprise Risk Management: ERM), egyharmaduknál jelenleg zajlik a bevezetése. Az ERM bevezetése mindenhol eredményt hozott: a vállalatvezetők mintegy háromnegyede mondta azt, hogy a bevezetett program értéke meghaladta a költségeket. Ez az értékbecslés azonban leginkább minőségi, s csak 22 százalék szerint realizál intézménye mennyiségi eredményt az ERM programnak köszönhetően.

A vezetők több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben nőttek a kockázatkezelési kiadásaik, előretekintve pedig Észak-Amerikában a vezetők 30 százaléka látta úgy, hogy az elkövetkezendő 24 hónapban jelentősen megnő a költségvetésük ezen a területen.

"Az intézményeknek egyre több komplex termékkel, egyre változékonyabb piaccal, növekvő szabályozói szigorral és külső fenyegetéssel kell szembenézniük, úgymint illetéktelen behatolás, vállalati csalások, pénzmosás és geopolitikai problémák"- idézi a Deloitte sajtóközleménye André Tamást, a Deloitte magyarországi vezetési tanácsadási üzletág menedzserét.

André szerint a kihívásokkal teli és folyton változó kockázati környezetben egyre magasabban van a léc a tekintetben, hogy mi számít hatékony kockázatkezelésnek. A legtöbb szervezetnek még sok tennivalója van ezen a téren. Azok a pénzintézetek, amelyek holisztikusan tudják értelmezni a kockázatokat, tehát az összes kockázatot képesek kezelni, amivel szembenéznek, stratégiai eszközként alkalmazhatják a kockázatvállalást versenyhelyzetük megerősítése és értékteremtés céljából – hangsúlyozza.