A hazai össztermék tavalyi növekedési ütemét ugyanis szerdán felülvizsgálta a kínai statisztikai hivatal, és az adatot éppen pontosan 11,1 százalékra emelte az eddig ismert 10,7 százalékról.
 
2005-ben 10,4 százalékkal, 2004-ben 10,1 százalékkal, 2003-ban 10,0 százalékkal, 2002-ben 9,1 százalékkal bővült a kínai gazdaság.
 
Eszerint lassan-lassan talán mégis hatnak a kínai gazdaság hűtését, a növekedés lassítását célzó intézkedések. További lassulásra utal, hogy a kínai feldolgozóipar teljesítménye egyre gyengülő ütemben nőtt a második negyedévben: az ágazat beszerzőmenedszer-mutatója júniusra 54,5 pontra csökkent a májusi 55,7 pontról és az áprilisi 58,6 pontról.
 
A kínai központi bank tavaly április óta háromszor emelte a kamatot, legutóbb most májusban, nyolcéves csúcsra, és hétszer növelte a kereskedelmi bankok tartalékolási kötelezettségét is, továbbá májusban a jüan napi ingadozási sávját is szélesítette a dollárral szemben. Mindenesetre a kínai export egyelőre száguld, a lakossági fogyasztás rohamosan nő, és a beruházások is erőteljesen folytatódnak, ami az infláció gyorsulásában is meglátszik.

A kínai kormány 8 százalékos gazdasági növekedést célzott meg korábban erre az évre, és ehhez kezdeményezi a hitelnövekedés további korlátozását, mondta a kínai miniszterelnök, Ven Csia-pao a kínai parlament márciusban rendezett, tavaszi ülésszakán.
 
A kínai gazdasági növekedés régen jósolgatott lassulására utalhatna, hogy a külkereskedelmi többlet márciusban 6,87 milliárd dollárra zuhant, azonban a nyersanyagok behozatalának meredek emelkedése bonyolítja a képet.
 
Több mint egy éve először fordult elő, hogy az import gyorsabban nőtt, mint a kivitel. Márciusban a kínai export mindössze 6,9 százalékkal volt nagyobb az egy évvel azelőttinél, miközben az import 14,5 százalékkal haladta meg a tavaly márciusit.
 
Kína kőolajimportja áprilisban 14,8 millió tonnás havi csúcsra ért, 23,2 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit. Az első negyedévben 10,8 százalékkal volt több a kínai import az egy évvel azelőttinél. Tavaly 14,5 százalékkal, 2005-ben 3,2 százalékkal, 2004-ben 35 százalékkal nőtt a kínai nyersolajimport.
 
A nemzetközi nyersanyagárakban is megmutatkozik, hogy a tartalékok tavaly év végi felhasználása után idén ismét nőtt a kínai fémimport.
A kínai rézimport, félkésztermékekkel együtt, márciusban 307 740 tonnás rekordot ért el, ezzel az első negyedévben a rézimport, 776 576 tonna, 58 százalékkal több volt a tavalyi első negyedévinél.

A vasércimport az első negyedévben, 100,29 millió tonna, 23,4 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál, miközben az acéltermékexport 14,3 millió tonna, 118,4 százalékkal megugrott az egy évvel korábbihoz képest.

Januárig mind kisebb volt a kínai kereskedelmi többlet, miközben a kivitel és a behozatal egyaránt apadt, azonban februárban Kína kereskedelmi többlete 23,74 milliárd dollárra emelkedett a januári 15,9 milliárd dollárról. Az első két hónapban - az export majdnem 50 százalékos növekedése nyomán - a többlet háromszor annyi lett, mint a tavalyi első két hónapban volt. Decemberben 21 milliárd dollár, novemberben 22,9 milliárd dollár, az előtt októberben - a tavalyi csúcson - 23,8 milliárd dollár volt a többlet.
 
Kína kereskedelmi többlete tavaly 177,5 milliárd dolláros rekord volt a 2005-ös 102 milliárd dollár után, amely háromszor nagyobb volt a 2004-esnél.
 
A WTO tagság öt éve alatt a kínai külkereskedelem értéke évi 509,7 milliárd dollárról 1,422 billió dollárra nőtt (2005-ös adat), a többlete 2001-ben még csak 22,5 milliárd dollár volt. A többlete annak ellenére növekedett fékezhetetlenül, hogy 2001 óta az iparcikkek átlagos behozatali vámja 9,5 százalékra csökkent 14,8 százalékról, a mezőgazdasági cikkeké 15,4 százalékra 23,2 százalékról. Megszüntettek több mint hétszáz más kereskedelmi szabályozást is.
 
A kínai vállalatok üzleti bizalmi mutatója az első negyedévben 142,0 pontos rekord szintre emelkedett a tavalyi utolsó negyedévi 135,3 pontról, jelentették a kínai statisztikai hivatalban e hónap elején, 19 500 vállalat vezetőinek véleményét összesítve.
 
A nemzetközi elemzők kezdenek nem bízni a kínai gazdasági növekedés régóta beharangozott lassulásában. A Goldmann Sachs befektetési bank április elején 10,8 százalékra emelte a kínai GDP idei növekedésére szóló becslését az addigi, 9,8 százalékos előrejelzésről.