© Müller Judit

A magyar vállalat nyitott partnerségre nagyobb vetélytársakkal - mondta Hernádi a tekintélyes gazdasági napilap németországi kiadásának. Azonban, "ha partnert kellene keresnünk, inkább a Shellnél, a BP-nél vagy a Gazpromnál érdeklődnék, de nem az OMV-nél" - folytatta a Mol-elnök, aki hozzátette: - Jelenleg nincs feltétlenül szükségünk partnerre.

A 11,8 milliárd eurós évi forgalmával a legnagyobb független közép-európai olajvállalatot kitartóan körüludvarolja az állami résztulajdonban lévő osztrák vetélytárs OMV, Hernádi azonban határozottan visszautasítja az OMV-t, amely időközben a Mol-részvények 18,9 százalékát felvásárolta a piacon, írta az üzleti lap. -  A magunk részéről az egész OMV-cirkuszt befejeztük - idézte az újság a magyar üzletembert.

Az osztrák vállalat saját állítása szerint baráti egyesülésre törekszik, az ellenséges átvételt jelenleg kizárja Wolfgang Ruttenstorfer OMV-főnök, de mindenesetre határozott szándéka további Mol-részvények vásárlása - írta a lap. A Mol szemszögéből kevéssé hihetők ezek a kijelentések - írta az FTD, majd ismét Hernádit idézte: - Ha az OMV-nek lehetősége volna ellenséges átvételre, azonnal megtenné. Az ellenséges kísérletekkel szemben azonban jól védett a Mol, többek között a szavazati jogok korlátozásával, és a védelmet szolgálja a sajátrészvény-vásárlás is - mondta Hernádi.

Mindenekelőtt részvényesi összetételével indokolta az ellenállást a Mol-elnök. A magyar kormány és a felügyelő bizottság nem szeretné, hogy más kormány befolyást szerezzen a Molban, az OMV-vel ellentétben a magyar vállalat teljes mértékben privatizált. Emellett Hernádi kizártnak nevezte, hogy a versenyhatóságok lényegi kikötések nélkül engedélyeznék a két vállalat egyesülését. A Mol két finomítója és az OMV schwechati létesítménye közül az egyiktől meg kellene válni, emellett több száz benzinkutat is el kellene adni, mindenekelőtt Magyarországon, Szlovákiában és Romániában - idézte Hernádit a lap. A cikkíró megjegyezte, hogy a versenyügyi problémákat az OMV elnöke is elismeri, de sokkal kisebb súlyúnak látja azokat.

Közép-Európán kívül mindenekelőtt Oroszországban lát lehetőséget növekedésre - írta a lap a Molról a továbbiakban. A Mol új együttműködési lehetőségekről folytat egyeztetéseket orosz vállalatokkal a finomításban és a gázüzletágban, kutatási koncessziókat és olajmezőket vásárolt, és szeretné erőteljesen növelni oroszországi jelenlétét - mondta Hernádi az FTD-nek. A Mol középtávon számol azzal, hogy az orosz vállalatok is vásárolnak még részesedéseket Nyugaton. A Gazprom számára csábító lenne a partnerség a Mol-lal, ezzel bővíthetnék szállítási kapacitásukat.

Az állami energiakonszernek teljes privatizálását alapvetően helyesnek tartja, de a szavazati jogok vitatott korlátozása mellett az uniós feddés ellenére is kitart Hernádi Zsolt. - Néhány évvel ezelőtt még magam is a (korlátozás) eltörlésén gondolkodtam, azonban most, hogy keleten és nyugaton is állami vállalatoktól vagyunk körülvéve, már helyesnek tartom - fogalmazott a Mol-vezér.