Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Budapesten öt éve nem javul az életminőség a fővárosiak szerint, akik elsősorban az egészségügyi ellátás és a közlekedés megítélésén keresztül értékelik a városvezetés munkáját is - derül ki a Szonda Ipsos reprezentatív felméréséből.
"Budapesten (...) tíz emberből kilenc úgy gondolja, hogy a fővárosi életminőség nem javult" - olvasható a közvélemény-kutató intézet vizsgálatáról készített jelentésben, melynek adatfelvételét még májusban végezték.
A megkérdezettek szerint a budapesti életminőség "összképét" jelentősen rontja "az elvárható szintet sem elérő" közlekedési infrastruktúra. A fővárosiak a legkritikusabbnak a parkolási helyzetet és a köztisztaságot tartják. A lakókörnyezet infrastrukturális tényezői közül a válaszadók a legjobb szolgáltatások között az áram-, a gáz- és a vízellátást említették.
Az úgynevezett "humán szempontokat" a budapestiek "viszonylag kedvezőnek" értékelik, ez alól a szociális ellátórendszer a kivétel. A kulturális kínálatot, valamint a "városképet" említették a leggyakrabban, mint ami a budapesti életminőséget kedvezően befolyásolja.
A kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a "magasabb szintű igények csak akkor jelentkeznek, ha az alacsonyabb szintű igények tekintetében az emberek nem szenvednek hiányt". Amíg a lakosság az elementáris szinten küszködik mindennapi gondokkal, a magasabb szintű igényeknek megfelelő kínálat nem képes pozitív irányba befolyásolni az életminőséget - olvasható a jelentésben.
A kutatás szerint a budapestiek a városvezetést elsősorban az egészségügyi ellátórendszeren, a közlekedési helyzeten, valamint a közterületek állapotán keresztül ítélik meg.
A jelentés írói szerint eredményeikből az is következik, hogy a budapestiek életminősége leghatékonyabban az említett területek fejlesztésével javítható. A dokumentum szerint a felmérést a Szonda Ipsos új módszerrel, a "helyi életminőség-kutatással" végezte. Az új módszerrel a "lakosság által megélt valóságot", nem pedig az "objektív" állapotokat tudják mérni.
Lehet, hogy a tömegközlekedés színvonala a hivatalos normák szerint megfelelő, ám végeredményben az számít, hogy azt a lakosság milyennek éli meg - mutat rá a Szonda Ipsos.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.