A fenntartható fejlődés megkívánja az ország hatékonyságának javítását

Az EU a bruttó hazai termék (GDP) mint gazdasági indikátor felülvizsgálatát fontolgatja, egy olyan komplex mutatót alakítanának ki, amely az életminőséget modellezi – mondta Belyó Pál, az Ecostat vezérigazgatója a fenntartható fejlődés jellemzőiről készült kutatási beszámoló bemutatóján.

  • MTI MTI
A fenntartható fejlődés megkívánja az ország hatékonyságának javítását

A fenntartható fejlődés alatt olyan változások sorozatát értik a szakértők, amelyek lehetővé teszik a jelenlegi szükségletek kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetnék a jövő nemzedék esélyét az emberhez méltó életkörülményekre. A fenntarthatóság három elemből áll össze: a gazdasági fejlődésből, a szociális ellátásból, valamint a környezet fenntarthatóságából – mondta Szabó László, a jelentés szerzője.

A gazdasági fejlődés hosszú távú fenntarthatóságának feltétele a lépéstartás, a versenyben való helytállás. A globális versenyképességben például Magyarország a 41. helyen áll (ezt a listát Svájc vezeti). Az üzleti versenyképesség rangsorában Magyarország kicsit jobban – a 39. helyen – áll (ezt az USA vezeti). Európa közös hátránya, hogy rövidül a munkaidő, és emelkedik a munkanélküliség.

A szociális ellátásra az EU-ban a GDP 27-28 százalékát költik az államok. Ebbe beszámít az egészségügyi ellátás, a nyugdíj, a munkanélküli ellátás és számos egyéb tétel. A különböző társadalmi ellátó szektorokban rögzült szokások és arányok módosítására van szükség, mivel a régi szerkezetben – a romló hatékonyság miatt – a magyar gazdaság versenyhátrányba kerül – állapítja meg a tanulmány.

A környezet fenntarthatósága terén – legalább is a szabályozást nézve – Magyarország nem áll rosszul. Az alacsony hatékonyság azonban itt is visszaköszön. Például a jelentős ivóvízkészletet használja az ország ipari, mezőgazdasági és köztisztasági célra is, holott erre a fejlettebb országokban tisztított szennyvizet használnak.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek