szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Kína külkereskedelmi többlete decemberben 22,69 milliárd dollár volt, ezzel a tavalyi egész évi többlet 262,2 milliárd dollárt ért el. Ez új rekord, és 47,7 százalékkal több a 2006-os, 177,47 milliárd dolláros többletnél, jelentették a kínai vámhatóságnál pénteken.

A kínai kivitel 25,7 százalékkal, a behozatal 20,8 százalékkal bővült tavaly. Az új rekorddöntés közben a kínai külkereskedelem többletének növekedése tavaly fokozatosan csökkent: a tavalyi első félévben a 112,5 milliárd dolláros többlet még 83 százalékkal haladta meg a 2006-os első félévit, miközben az export az első félév átlagában 27,6 százalékkal, az import 18,2 százalékkal nőtt. A kivitel növekedésének lassulásából azonban elemzők még nem mernek a kínai gazdasági növekedés számottevőbb lassulására következtetni, mert a Kínában most már a hazai, lakossági fogyasztásnak mind nagyobb a szerepe a növekedés forrásai között, ami látszik az import bővülésének gyorsulásán is.

Kína külkereskedelmi többlete évek óta lassuló ütemben nő: 2006-ban, 177,47 milliárd dollár - az előző rekord -, 74 százalékkal volt több a 2005-ös 102 milliárdnál, amely háromszor nagyobb volt a 2004-esnél. 2001-ben még csak 22,5 milliárd dollár volt a többlet.

A WTO tagság öt éve alatt a kínai külkereskedelem értéke évi 509,7 milliárd dollárról tavalyra 2,176 billió dollárra nőtt. A többlet annak ellenére növekedett, hogy 2001 óta az iparcikkek átlagos behozatali vámja 9,5 százalékra csökkent 14,8 százalékról, a mezőgazdasági cikkeké 15,4 százalékra 23,2 százalékról. Megszüntettek több mint hétszáz más kereskedelmi szabályozást is.

A kínai központi bank decemberben 0,18 százalékponttal - a szokásos 0,27 százalékpontnál kevésbé - emelte irányadó kamatát. Tavaly, azaz 2007-ben hatszor szigorított, de a 2006. áprilisban kezdett szigorítási ciklus eddigi intézkedései még nem látszanak elegendőnek az infláció és a túlhevült beruházási ütem fékezésére.

A kínai kormány 8 százalékos gazdasági növekedést célzott meg eredetileg a tavalyi, azaz 2007-es évre, és ehhez kezdeményezi a hitelnövekedés további korlátozását, mondta a kínai miniszterelnök, Ven Csia-pao a kínai parlament tavaly márciusban rendezett, tavaszi ülésszakán. Ehhez képest Kína hazai összterméke minden bizonnyal 11,5 százalékkal bővült tavaly, azaz 2007-ben, közölték a kínai statisztikai hivatalban előzetes becslésként december végén. Ezzel ötödik éve tartott a kétszámjegyű százalékos GDP-növekedés.

A korábbi hiedelemmel szemben Kína GDP-növekedése a tavalyi, azaz 2007-es első negyedévben látszólag már nem gyorsult: éves összehasonlításban az ütem 11,1 százalékos volt, ugyanannyi, mint a 2006-os átlag. A hazai össztermék 2006-os növekedési ütemét ugyanis július közepén felülvizsgálta a kínai statisztikai hivatal, és az adatot éppen pontosan 11,1 százalékra emelte az addig ismert 10,7 százalékról.

A második negyedévi növekedés, 11,9 százalékos az egy évvel korábbi szinthez képest, több mint tíz éve a leggyorsabb ütemű, azonban lehűtötte a kereskedelmi partnerek reményeit. A harmadik negyedben a növekedés 11,5 százalékosra lassult, továbbra is gyorsabb volt a 2006-os átlagnál. A kínai kormány tervhivatala a maga részéről december elején 11,4 százalékos gazdasági növekedést valószínűsített tavalyra, idénre, azaz 2008-ra 10,8 százalékos ütemet jósolt. A talán kissé lassuló növekedés forrásainak változatlanul a stabilan növekvő fogyasztás és a lassúbb ütemben gyarapodó beruházás és export ígérkezik, tették hozzá. Az export növekedése várhatóan 19 százalékra lassul évi átlagban a tavalyi, azaz 2007-es 25,7 százalékról, miközben a beruházások üteme 24 százalékosra enyhül 26,3 százalékról, vélik a kínai tervhivatalban.

A külkereskedelmi többlet növekedése várhatóan azért is lassulhat, mert 2 százalékról 1 százalékra csökkentik az üzemanyagok importvámját, és enyhítik a fém-importvámokat is, miközben az acél exportvámját emelik. Ez bizonyára meglátszik majd a kőolaj és a fémek szabadpiaci árának jövő évi alakulásán is.2005-ben 10,4 százalékkal, 2004-ben 10,1 százalékkal, 2003-ban 10,0 százalékkal, 2002-ben 9,1 százalékkal nőtt a kínai gazdaság

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Csődhullám a kínai cipőgyártóknál

Sorozatosan mennek csődbe a kínai cipőgyárak a dömpingvámok és a kínai cipők, illetve egyéb termékek importjával kapcsolatos külföldi ellenérzések miatt. A kínai állami média beszámolója szerint az utóbbi időben mintegy ezer cipőgyártó ment csődbe, elsősorban kis-és középüzemek, amelyek nem tudtak lépést tartani a keményebb feltételekkel.

MTI Gazdaság

Több mint 700 kínai cégtől vették vissza az exportengedélyt

Kínai sajtójelentés szerint már több mint 700 kínai gyártócégtől vonták vissza a hatóságok az exportengedélyt, a több árucsoportban észlelt, egészségre ártalmas anyagtartalom miatt kitört nemzetközi botrányok miatt. Mint emlékezetes, elsősorban a kínai játékokból kellett sok milliót visszavonni a piacokról, mert mérgező anyagokat fedeztek fel rajtuk.

MTI Gazdaság

Kína rugalmasabb árfolyampolitikára tett ígéretet az EU vezetőinek

Az Európai Unió vezetői a kínai kormányfővel folytattak szerdán megbeszélést a vitatott kereskedelmi és a valutaárfolyamot érintő kérdésekről. Ven Csia-pao kormányfő ígéretet tett arra, hogy Kína a jüan árfolyamának meghatározásakor nagyobb teret enged majd a piaci erőknek.

MTI Gazdaság

Már 310 ezer kínai dollármilliomos van

Kína az ötödik helyre jött fel a dollármilliomosok számát tekintve a világ országai között, csak az Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia és Németország előzi meg ezen a téren - tűnik ki egy jelentésből, amelyet a Boston Consulting Group (BCG) nevű pénzügyi tanácsadó szervezet adott ki.

hvg.hu Gazdaság

Kína a világ legnagyobb exportőre

Kína augusztusban több árut és szolgáltatást adott el, mint Németország, ezzel immár a világ legnagyobb exportőre. Az Egyesült Államokban és Európában egyre erőteljesebben követelik a jüan felértékelését, ám ez gátat szabhatna a szédületes kínai export-expanziónak.

MTI Világ

Kína sivatagosodik

Napjainkban a sivatagok adják Kína összes szárazföldi területének mintegy 27,5 százalékát, ez az arányszám 1994-ben még csak 17,6 százalékos volt - állapították meg szakértők.