Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A jelentés szerint az elemzők többsége egyetért azzal, hogy a pénzpiaci turbulencia folytatódik, illetve elképzelhető, hogy mélyülni fog a jövőben. A magas hitelezési kockázatú, nem elsőrangú ügyfeleknek nyújtott jelzáloghitelek (subprime és Alt-A hitelek) minőségének további romlását vetíti előre, hogy e hitelek gyors expanziója a 2004-2006. közötti időszakra koncentrálódott, és mind a hitelek természetes minőségromlása, mind az átárazódási csúcsa az elkövetkező hónapokban várható.
Az előttünk álló időszakban kerülhetnek felszínre a jelentés szerint az ilyen hitelek értékpapírosított állományaiba befektető cégek likviditási problémái is. A számviteli és nyilvánosságra hozatali szabályoknak a transzparencia növelése érdekében az USA-ban elfogadott szigorítása miatt az eddig nem publikált veszteségek további beismerése valószínűsíthető a közeljövőben. A magyar jegybank továbbra is folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci folyamatokat - áll a jelentésben.
A Pénzügyi Stabilitási Bizottság szokásos negyedéves ülésén a Pénzügyminisztérium (PM), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) valamint az MNB képviselői a pénzügyi stabilitással kapcsolatos aktuális kérdések áttekintése, a kockázatok értékelése során különösen két területtel foglalkoztak - derül ki a jelentésből -, az amerikai jelzálogpiaci válság tanulságaival és a Magyarországon beindult japán jen alapú hitelezéssel. Az utóbbival kapcsolatban a résztvevők egyhangúlag úgy ítélték meg, hogy az új devizanemben való hitelezés fölveti a rendszerszintű kockázatok esetleges növekedésének veszélyét, ezért szükségesnek tartották a helyzet részletesebb vizsgálatát.
Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke az MTI-nek adott keddi nyilatkozatában ugyancsak arra figyelmeztetett: az amerikai jelzálogpiaci válsághoz vezető jelenségekhez hasonló elemek az itthoni piacon is jelen vannak. A jen alapú hitelezéssel kapcsolatban pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a jen árfolyamának, kamatának mozgása az európai intézmények - és főleg a hitelfelvevők - számára nehezen előre jelezhető, ezért nagyobb a visszafizetési kockázat is. Az elnök jelezte: ha a jenhitelek bizonyos arányt meghaladnak egy hitelintézet lakossági állományán belül, várhatóan magasabb tőkefedezettségi/ tartalékolási kötelezettséget írnak elő az ebben érdekelt intézményeknek.
