szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az amerikai jelzáloghitel-piacról kiinduló pénzügyi piaci turbulencia Magyarországon eddig nem okozott olyan erőteljes, azonnali hatásokat a bankközi pénzpiacokon, illetve a hitelintézetek esetében, ami hatósági beavatkozást igényelt volna; a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eszköztára a vezető jegybankokhoz hasonlóan felkészült és képes akár hasonló jellegű rendkívüli lépésekre is - állapítja meg a jegybank kedden publikált negyedik negyedévi jelentésében.

A jelentés szerint az elemzők többsége egyetért azzal, hogy a pénzpiaci turbulencia folytatódik, illetve elképzelhető, hogy mélyülni fog a jövőben. A magas hitelezési kockázatú, nem elsőrangú ügyfeleknek nyújtott jelzáloghitelek (subprime és Alt-A hitelek) minőségének további romlását vetíti előre, hogy e hitelek gyors expanziója a 2004-2006. közötti időszakra koncentrálódott, és mind a hitelek természetes minőségromlása, mind az átárazódási csúcsa az elkövetkező hónapokban várható.

Az előttünk álló időszakban kerülhetnek felszínre a jelentés szerint az ilyen hitelek értékpapírosított állományaiba befektető cégek likviditási problémái is. A számviteli és nyilvánosságra hozatali szabályoknak a transzparencia növelése érdekében az USA-ban elfogadott szigorítása miatt az eddig nem publikált veszteségek további beismerése valószínűsíthető a közeljövőben. A magyar jegybank továbbra is folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci folyamatokat - áll a jelentésben.

A Pénzügyi Stabilitási Bizottság szokásos negyedéves ülésén a Pénzügyminisztérium (PM), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) valamint az MNB képviselői a pénzügyi stabilitással kapcsolatos aktuális kérdések áttekintése, a kockázatok értékelése során különösen két területtel foglalkoztak - derül ki a jelentésből -, az amerikai jelzálogpiaci válság tanulságaival és a Magyarországon beindult japán jen alapú hitelezéssel. Az utóbbival kapcsolatban a résztvevők egyhangúlag úgy ítélték meg, hogy az új devizanemben való hitelezés fölveti a rendszerszintű kockázatok esetleges növekedésének veszélyét, ezért szükségesnek tartották a helyzet részletesebb vizsgálatát.

Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke az MTI-nek adott keddi nyilatkozatában ugyancsak arra figyelmeztetett: az amerikai jelzálogpiaci válsághoz vezető jelenségekhez hasonló elemek az itthoni piacon is jelen vannak. A jen alapú hitelezéssel kapcsolatban pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a jen árfolyamának, kamatának mozgása az európai intézmények - és főleg a hitelfelvevők - számára nehezen előre jelezhető, ezért nagyobb a visszafizetési kockázat is. Az elnök jelezte: ha a jenhitelek bizonyos arányt meghaladnak egy hitelintézet lakossági állományán belül, várhatóan magasabb tőkefedezettségi/ tartalékolási kötelezettséget írnak elő az ebben érdekelt intézményeknek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI/hvg.hu Gazdaság

Hitelválság: sorsdöntő események hete

Több nagy amerikai bank jelentős veszteségekről számol be, és külföldről próbál tőkeinjekcióhoz jutni, miközben a központi bankok folytatják decemberben meghirdetett, rendkívüli árveréseiket a bankközi piacon: sorsdöntő események hete előtt áll a tavaly nyár végén nemzetközivé szélesedett nem elsőrendű válság.

MTI Gazdaság

Simor: a piac visszatért a hitelválság előtti helyzethez

A magyar piacok a jelek szerint visszatértek a "nem elsőrendű válság" előtti állapotokhoz, a nemzetközi hitelpiaci bonyodalmak amúgy is csak korlátozottan érinthetik a gazdaságot, mondta szerdán Londonban befektetőknek és elemzőknek Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

MTI Gazdaság

Hitelválság: bajban vannak a nagy amerikai bankok

Több nagy amerikai bank jelentős veszteségekről számol be, és külföldről próbál tőkeinjekcióhoz jutni, miközben a központi bankok folytatják decemberben meghirdetett, rendkívüli árveréseiket a bankközi piacon: sorsdöntő események hete előtt áll a tavaly nyár végén nemzetközivé szélesedett "nem elsőrendű válság".

Trend

Hitelválság és nyersanyagpiaci árrobbanás

Visszakerült az elemzők szótárába az 1970-es évek közepe óta elfeledett fogalom, a stagfláció. Sokan attól tartottak ugyanis, hogy a világgazdaságot három évtized után ismét a minimális növekedés, a magas infláció és a munkanélküliség kötheti béklyóba. A félelmet az egyre dagadó amerikai másodlagos jelzáloghitel-piaci válság okozta, egyre nagyobb számban váltak ugyanis fizetésképtelenné a rossz minősítésű adósok. Jóllehet az USA-ban lakáskölcsönt felvevő adósok jelzáloghitelei már 2006 őszén kezdtek bedőlni, a nemzetközi pénzpiacok 2007 nyarán váltak feszültté, amikor a tovaterjedő bizalmatlanság miatt elapadt a szabad pénz a bankközi hitelezésben. A tőzsdék idegesek lettek, a tomboló vállalatfelvásárlási láz lefékeződött, a kormányok pedig újraértékelték növekedési kilátásaikat. Az amerikai befektetési bankok és brókerházak sora jelzett összesen több tízmilliárd dollárnyi veszteséget a harmadik negyedévben, és a válság a jelzáloghitelek fedezetével kibocsátott kötvények értékvesztése révén közvetlenül, a bizalmi problémákon keresztül pedig közvetve az egész nemzetközi pénzügyi szektort érzékenyen érintette.

MTI Gazdaság

Hitelválság: újjáéledő feszültségek az euró piacán

Az Európai Központi Bank (EKB) "felfigyelt az euró piacán újjáéledő feszültségre", és ezért "az újfent jelentkező bizonytalanságot ellensúlyozandó, ameddig szükséges, de legalább ez év végéig, fölerősíti a több likviditás kiutalásának politikáját a fő refinanszírozási műveleteiben" - közölték az EKB-ban hétfőn.