szerző:
hvg.hu

Egy néhány napja kiadott jelentés szerint az Antarktisz jege már ott is olvad, ahol korábban jelét sem tapasztalták a globális felmelegedésnek. Eközben Sarkozy francia elnök támadást intézett az EU zöldenergia-terve ellen, amely szerinte a nagy európai gazdaságokat, így Franciaországot bünteti. Az üvegházgázok kibocsátása lehet, hogy nem fog csökkenni, Magyarországon pedig alapanyaghiány és bioüzemanyag-túltermelés alakulhat ki.

Kukoricaföld és bioetanol-üzem. Nem biztos, hogy ez kell
© AP
Néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta részletes, országokra lebontott tervét a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, a javaslat máris támadások kereszttüzébe került. A francia kormány tárgyalásokat kezdett a németekkel egy közös javaslatellenes front megnyitásáról, s abban reménykednek, hogy képesek lesznek megakadályozni a brüsszeli szándékok megvalósulását.

Nicolas Sarkozy francia elnök azt írta José Manuel Barroso bizottsági elnöknek, hogy a javaslat nem eléggé hatékony, és nem is tartható fenn gazdaságilag, mert nem számol azokkal a költségekkel, amelyeket Franciaországnak kell megfizetnie. A Financial Times beszámolója szerint Sakozy kifejezte támogatását a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a megújuló energiák elterjesztése mellett, de figyelmeztetett, hogy a jelenlegi javaslat tisztességtelenül bünteti Franciaországot és veszélyezteti az európai ipart. Ez akár oda is vezethet a francia elnök szerint (ha a világ más országai nem tesznek hasonló lépéseket), hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás nem csökken, a munkahelyek viszont eltűnnek Európából.

A FT számításai szerint a franciáknak az EU javaslata alapján a jelenlegi 9-ről 20 százalékra kéne emelniük a megújuló energia felhasználását 2020-ig. Nagy-Britanniában ez a szám 2-ről 13-14 százalékra nőne, Németországban pedig 18 százalékra. Svédországban az arány addigra már az 50 százalékot is meghaladná.

A viták a közös célok meghatározásakor és elfogadásakor még nem robbantak ki. Ezek szerint a szén-doxid-kibocsátást az 1990-es szint 20 százalékával kívánják csökkenteni, a megújuló energia felhasználását pedig 20 százalékkal növelni (ez a jelenlegi szint háromszorosa), s a növényi eredetű közlekedési üzemanyagok arányát 10 százalékra tervezik emelni 2020-ig.

Fellángolt a vita a bioüzemanyagok hasznáról (Oldaltörés)

Bioüzemanyagot szállító tartálykocsi Írországban. Lehet, hogy megéri,
lehet, hogy nem
© teagasc.ie
Az eredeti terv megvalósítása azonban nemcsak a nemzeti érdekek miatti vitákban kaphat léket. (Magyarországot ez a pengeváltás nem érinti, mert nem tudja kihasználni kibocsátási kvótáit, így azokkal még kereskedhet is. Nekünk sokkal fontosabb a bioüzemanyagok körül az utóbbi napokban fellángolt vita.)

Az Európai Bizottság január 23-án tervezi közzétenni a bioüzemanyagok előállításának ösztönzésére vonatkozó javaslatát. Hacsak az illetékesek meg nem gondolják magukat. Stavros Dimas környezetvédelmi biztos – a zöldszervezetek és tudományos műhelyek figyelmeztetései hatására – maga is hangot adott aggodalmának.

Uniós számítások
Az Európai Bizottság eredeti számításai sem mutatták, hogy a bioüzemanyagok jelentős áttörést hozhatnának. Abból indultak ki, hogy a bioüzemanyagok részarányának a teljes üzemanyag-felhasználásban 2020-ra el kell érnie a 10 százalékot. Ehhez akkor 59 millió tonna gabonára lesz majd szükség. A bizottság azzal számol, hogy az uniós gabonatermés évente növekszik átlagban egy százalékkal, azaz a mostani termést 38 millió tonnával múlja majd felül, emellett újra termesztésbe vonnak kétmillió hektárnyi földet, és ezekről is várható 14 millió tonna gabona. Másodlagosnak tekinti az EU a szalmát, illetve a faanyag alapú cellulózt. A célok teljesítéséhez 2020-ra a gabonatermés körülbelül 18 százalékát bioüzemanyagok termelésére kell majd fordítani – állapította meg az Európai Bizottság.
 
Az EU szerint elsősorban a szekunder alapanyagokat használó bioüzemanyag-termelést kellene felfuttatni, mivel a primer felhasználású gabona energiaigényes, egyebek között a termesztésnél alkalmazott műtrágyák miatt, melyek gyártásához annyi energiát kell felhasználni, hogy az így keletkezett CO2-kibocsátás már-már kiegyenlíti a bioüzemanyagok alkalmazásának szén-dioxid-kibocsátást csökkentő hatását. Emellett az EU energetikai helyzetét is kedvezőtlenül befolyásolná, ha a bioüzemanyaghoz a nagy energiaráfordítást igénylő termesztéssel nyert gabonát – elsősorban kukoricát és lágybúzát – primer módon, közvetlenül használnák fel a bioüzemanyagot gyártó vállalkozások.
A BBC beszámolója szerint a biztos kijelentette, hogy a kijelölt célokat meg kellene változtatni, mert még mindig jobb, ha az EU nem teljesíti a bioüzemanyagokkal kapcsolatos céljait, mint ha környezeti károkat okoz és a szegényebb rétegeket veszélybe sodorja. „Úgy látjuk, hogy a bioüzemanyagok által okozott környezeti és szociális gondok nagyobbak, mint gondoltuk. Ezért nagyon óvatosnak kell lennünk” – mondta a biztos.

Az aggodalom forrása, hogy a bioüzemanyagok elterjedése miatt intenzívebben folytatódik az őserdők termőterület-szerzési okokból folyó kivágása, csökken a szén-dioxid-megkötő területek kiterjedése, nő az üvegházhatású gázok légkörbe kerülése, azaz az egész akciónak semmilyen haszna nem lenne. Mivel a változás nem védené meg a víz- és talajkészleteket sem, a bioüzemanyagok elterjedése növelné a vízhiányt, s felhajthatná az élelmiszer- és takarmányárakat, ami a szegényebb rétegeket hozná még rosszabb helyzetbe.

Ma már nem vitatott, hogy a tiszta bioüzemanyag-felhasználás 17 százalékkal fogná vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását, ha az alapanyag termelése olyan helyen folyna, ahol korábban nem volt más növényzet, s főleg nem őserdő. Az EU által preferált 5,75 százalékos etanol-benzin keverékkel azonban mindössze 1 százalékos csökkentés érhető el, s kétséges az egész program hatásossága.

Amerikai nyomulás, pusztuló őserdők (Oldaltörés)

Őserdőirtás Brazíliában. Kell a hely az olajpálmáknak
© IPAM
Az európai kétségeket csak erősíti, hogy az Egyesült Államokban a bioüzemanyag-ipar csak egy újabb farmtámogatási programnak indult, amelyből üzemek sora nőtt ki. S az új iparág ma már jelentős keresletet támaszt a kukorica-alapanyag iránt. Ez a kereslet viszont árfelhajtó hatással van a gabonaárakra szerte a világon. Braziliában és Indonéziában (ez a két ország a harmadik és a negyedik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátói között) például felgyorsult az őserdők kiirtása, hogy a bioüzemanyag-termelést szolgáló olajpálma- és cukornádültetvényeknek helyet teremtsenek.

A helyzetről Sonja Vermeulen, a Nemzetközi Környezeti és Fejlesztési Intézet (IIED) erdészeti és földhasználati programjának vezető kutatója, a bioüzemanyagok stratégiai felhasználásáról novemberben megjelentetett átfogó tanulmány társszerzője a brit sajtóban azt mondta, hogy a bioüzemanyagok iránti kereslet megélénkülésében sokkal inkább a kormányok céljai, semmint a piaci kereslet állnak a legutóbbi öt évben.

A bioüzemanyagokról hozott politikai döntések nagyon nehéz kérdéseket vetettek fel. Mi a fontosabb: a szén-dioxid-kobocsátás csökentése vagy más környezeti hasznok, az élelmiszerbiztonság vagy az exportfejlesztés, a hatékony intenzív termelés vagy a kisebb mennyiségeket, de színesebb választékban előállító termelési rendszerek, amelyek sokkal elfogadhatóbb mezőgazdasági fejlesztéseket tesznek lehetővé?

A brit Királyi Társaság (tudományos akadémia) hétfőn tette közzé azt a tanulmányt, amelyben figyelmeztet, hogy a bioüzemanyagok nem hozzák meg az üvegházgázok csökkenését, és környezeti romboláshoz vezetnek, hacsak megfelelő politikával nem teszik őket a megfelelő helyre.

John Pickett professzor, a tanulmányt elkészítő csoport vezetője kifejtette: „A bioüzemanyagok a szállítás területén fontos szerepet kaphatnak az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésében szerte a világon. Az autók, a teherjárművek s a belföldi légiközlekedés felelős a kibocsátás egynegyedéért az Egyesült Királyságban, s ez az arány gyorsan nő, gyorsabban, mint bármely másik szektorban. A létező és új üzemanyagok esetében is fontos azonban, hogy a felhasználásukkal csökkenő gázkibocsátást érjünk el. E cél megtartása nélkül azt kockáztatjuk, hogy nem látjuk meg a fontos lehetőségeket, s nem leszünk képesek stimulálni olyan izgalmas fejlesztéseket, amelyek segítenek visszavágni a szállítás területén kiemelkedő károsanyag-kibocsátási spirált.”

Pickett professzor azt is kiemelte, hogy nem minden bioüzemanyag egyforma. Az üvegházgázok kibocsátásának mértéke attól függ e növények esetében, hogy miképpen termesztették, hogyan dolgozták fel őket, és a belőlük készített üzemanyagot hogyan használják. Azaz egyáltalán nem biztos, hogy a bioüzemanyag használata automatikusan elvezet a káros gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A Királyi Akadémia tanulmánya ezért arra hív fel: a bioüzemanyagokat minősítsék aszerint, hogy az üvegházgázok csökkentésére milyen a hatásuk, továbbá minősíteni kell őket aszerint is, hogy pozitív vagy negatív társadalmi illetve környezeti hatásuk van-e.

A tanulmány végül felhívja a figyelmet, hogy a bioüzemanyagok önmagukban nem jelentenek semmiféle megoldást a környezetszennyezés csökkentésére. A fenntartható közlekedési rendszerek fejlesztése megköveteli ugyan a bioüzemanyagok felhasználását is, de szükségesek más fejlesztések is. Így javítani kell a közlekedési eszközök és a motorok tervezésén, mind nagyobb mértékben kell használni a tömegközlekedést, a városi és vidéki közlekedésre jobb útiterveket kell ajánlani és elterjeszteni, beleértve a gyaloglást és a biciklizést.

Termelés, felhasználás, magyar helyzet (Oldaltörés)


A bioüzemanyagok globális termelése 2005-ben elérte a 45 milliárd litert, ebből 41 milliárd liter volt a bioetanol és 3,4 milliárd liter a biodízel. Brazília és az USA közel azonos részesedéssel állította elő a bioetanol 80 százalékát, míg az Európai Unió mindössze 0,9 milliárd litert termelt.

Bioetanol-termelés, millió liter

Ország

2006

2005

Németország

431

165

Spanyolország

402

303

Franciaország

250

144

Svédország

140

153

Olaszország

128

8

Lengyelország

120

64

Magyarország

34

35

Litvánia

18

8

Hollandia

15

8

Csehország

15

0

Lettország

12

12

Finnország

0

13

Totál

1 565

913


Forrás: energies-renouvelables.org (Wikipedia)

Ugyanakkor a biodízel-gyártásban az EU magasan vezet: 2005-ben a 3,4 milliárd literre tehető globális kibocsátásból 3,1 milliárd literrel részesedett – olvasható Popp József és Potori Norbert tanulmányában, amelyet az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársai 2006 novemberében publikáltak.

Magyarországon a bioetanol-gyártó kapacitás akkor 80 ezer tonna volt, de a meglévő üzemek (Szabadegyháza és Győr) jelentős beruházásokba fogtak a kapacitásuk növelésére. Már a két gyártó kapacitásbővítésével is elérhető lenne az Európai Bizottság által 2010-re ajánlott 5,75 százalékos bekeverési célérték. Ennek ellenére 2006 őszéig több mint 20 helyszínen 7,5 millió tonna kukorica és 1 millió tonna búza feldolgozására alkalmas bioetanol-üzem létesítését jelentették be a különböző befektetői csoportok. (A magyarországi biodízel-termelés kiterjesztését jelentősen behatárolja, hogy fő alapanyagát, a repcét nem lehet korlátlanul termeszteni.)

Bioetanol-fogyasztás, GWh

No

Ország

2006

2005

1

Németország

3 573

1 682

2

Svédország

1 895

1 681

3

Franciaország

1 747

871

4

Spanyolország

1 332

1 314

5

Ausztria

920

0

6

Lengyelország

611

329

7

Egyesült Királyság

561

502

11

Finnország

9

0

27

EU

10 210

6 481

Forrás: energies-renouvelables.org (Wikipedia)

Magyarországon évente átlagosan 12-13 millió tonna gabona terem. Ha nem nő a fogyasztás, úgy évente átlagosan ötmillió tonna gabonafelesleg keletkezik. Ebből általában 3,5 millió tonnát lehet exportálni, így egy átlagos évben 1-2, kiemelkedő évben akár 3-5 millió tonna gabona keres piacot. Az intervenciós rendszer azonban elszívja a piacról ezt a felesleget. Ezért amíg az intervenciós rendszer fennáll – ha minden igaz, jövőre már teljesen megszűnik –, addig évente félmillió tonna kukoricánál több alapanyagra nem számíthatnak a bioetanol-gyártók. De túl sok (a régi területeken termett) alapanyag azután sem lesz.

A tervek szerint 2009-2010-re, az agrártárca céljainak megfelelően már kétmillió tonna kukorica feldolgozására alkalmas bioüzemanyag-gyártó kapacitás működik majd Magyarországon –  vélekedik Gráf József agrárminiszter. A már működő két üzem mellett 2008 második felében újabb két-háromban kezdődik meg a termelés, ami több mint egymillió tonna kukorica feldolgozását teszi majd lehetővé. Az elképzelések szerint a fejlesztésekhez szükséges kutatásokat az egyetemek és főiskolák hatókörében létrehozott regionális tudásközpontokra bízza a tárca. Hacsak az ingadozó EU addig le nem fújja az egész programot.

Meixner Zoltán




Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Gazdaság

Biogázt termel a pálhalmai börtönüzem

Elítéltek termelnek biogázt Pálhalmán, s ezzel megmentik saját állattenyésztési munkahelyüket. A telep nem tudott mit kezdeni a felgyülemlett trágyával, ami miatt megszűnés fenyegette a céget. A gondot egy biogáz üzem felépítése oldotta meg.

MTI Gazdaság

A bioüzemanyag miatt drágul a sör Németországban

A németeknek hamarosan többet kell fizetniük kedvenc italukért, mert megduplázódott a sörgyártáshoz nélkülözhetetlen komló ára, ugyanis egyre több termelő tér át erről a növényről a bioüzemanyagok előállításához szükséges, államilag is támogatott és jövedelmezőbb kultúrákra.

MTI Gazdaság

Oroszország bioüzemanyagot kínál Európának

Oroszország jelentős mennyiségű bioüzemanyagot is tudna szállítani az Európai Uniónak - jelentette ki az orosz mezőgazdasági miniszter a Berlinben zajló Grüne Woche nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon.

hvg.hu Autó

Lesz magyar biodízel-biznisz, vagy mindenről Torgyán tehet?

A hurráoptimisták máris bioüzemanyag-nagyhatalomként gondolnak Magyarországra, a tamáskodók viszont úgy vélik: a megújuló energiaforrások világpiacára nem olyan egyszerű betörni, s nem is feltétlenül muszáj. A jövedéki rendelkezések okán idehaza nem csupán az étolajos vagy ipari-szeszes "sufnituning" tilos, de még a repcetáblát művelő traktorba sem lehet repcedízelt tankolni.

MTI Gazdaság

A biodízelre esküszik a Mol

A jövő bio- és megújuló üzemanyagai közül a Mol a biodízelben lát üzleti lehetőséget - mondta Thernesz Artur, a olajtársaság fejlesztési igazgatója. Szerinte a biogázolaj kedvező piaci lehetőségei és jobb energetikai tulajdonságai miatt is több sikerrel kecsegtet a benzinbe keverhető, jelenlegi módon előállított bioetanolnál.

MTI Gazdaság

Biomassza, biogáz: szakmai konzultáció a megújulókról

Németh Imre, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) államtitkára szerint elérhető az az európai uniós célkitűzés, hogy a magyarországi energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások arány elérje a 20 százalékot, s ebben a legnagyobb szerepet a biomassza játszhatja.

Gulyás szerint Strache óvatlanságot követett el, reméli, magyar kormánytag ilyet nem tesz

Gulyás szerint Strache óvatlanságot követett el, reméli, magyar kormánytag ilyet nem tesz

Marabu FékNyúz: Tessék választani!

Marabu FékNyúz: Tessék választani!

Súlyosan elmarasztalta Orbánék kormányzását az Európa Tanács emberi jogi biztosa

Súlyosan elmarasztalta Orbánék kormányzását az Európa Tanács emberi jogi biztosa

Apró robottal gurítja ki az elakadásjelző háromszöget az új Mercedes

Apró robottal gurítja ki az elakadásjelző háromszöget az új Mercedes

A kórházban is legyen gyereknap

A kórházban is legyen gyereknap

Magánnyomozóknak adott ki információkat, vádat emeltek a rendőr ellen

Magánnyomozóknak adott ki információkat, vádat emeltek a rendőr ellen