szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Jelenlegi fizetőeszközünk, a forint, 1946. augusztus elsején, a második világháború utáni hiperinflációt követően váltotta a pengőt. Azóta igazi pénzzé vált, konvertibilis lett, és már az utódja is ismert, csak a "nyugdíjba vonulásának" dátuma nem.

A forint a középkor leghíresebb aranyérméi közé tartozott. Az aranyforint nevét Firenze városról kapta, ahol 1252 óta vertek aranypénzt. A firenzei aranyforintokat Európa majdnem összes pénzkibocsátója bevezette, így Magyarország is. Károly Róbert az 1320-as évek elején honosította meg Magyarországon az arany pénzeket, melyek értékükben, súlyukban, finomságukban, sőt éremképükben is hűen követték a mintául szolgáló firenzei aranyat, a fiorino d’orot. A forint nevet 1892-ig rendszeresen használták. A második világháborút követően vált ismét magyar fizetőeszközzé: 1946. augusztus 1-jén vezették be a pengő helyett, az 1945-1946 évi, a kor legnagyobb mértékű hiperinflációját követően.

Hiperinfláció. Az árak 15 óránként dulpázódtak
© Wikipedia
A forint bevezetését megelőző időszakban áldatlan állapotok uralkodtak. A gazdasági életből gyakorlatilag eltűnt a pénz, lényegében cserekereskedelem folyt, a legfőbb fizetőeszközzé az arany és az élelmiszer vált. A társadalmi struktúrák foszladoztak, a teljesítmény és a jövedelmek elszakadtak egymástól, a háború következtében alig maradt az országban termelőeszköz, vetőmag, az infrastruktúra pedig romokban hevert. Az állam bevételei alig érték el a kiadások egy százalékát. Az óriási infláció rengeteg készpénzforgalommal járt, de az árak növekedésével már nem tudott lépést tartani a pénzállomány növekedése: a gyorsuló infláció öngerjesztő folyamattá vált. Ekkor a havi infláció megközelítette a 41 900 billió (4,19 x 1016) százalékot, az árak 15 óránként duplázódtak.

Nyilvánvalóvá vált, hogy radikális lépésekre van szükség, olyanokra, amelyek hosszabb távon is visszaszerzik a pénz iránti bizalmat, nem engedik továbbélni az inflációt és helyreállítják a tényleges gazdasági teljesítmény és a nominális jövedelmek közötti megbomlott arányt. 1946. augusztus 1-jén, az új fizetőeszköz bevezetésekor, 4 x 1029  pengő ért egy forintot.

A pénzváltás áldozatokkal is járt. Az új pénzben meghatározott bérek a háború előtti reálkeresetek 45-55 százalékát tették ki. Cserébe viszont megszűnt az áruhiány, újra lehetett élelmiszert, iparcikkeket vásárolni a boltokban és az árak vágtató emelkedése megszűnt. A gazdasági vezetés a forint védelme érdekében mesterségesen előidézett pénzszűkével támogatta a folyamatot: nagyon vigyáztak arra, hogy ne kerüljön a kelleténél több pénz a forgalomba, és igyekeztek hatósági lépésekkel is kordában tartani az árakat. Szigorú börtönbüntetéssel, sőt olykor kivégzéssel is fenyegették a spekulánsokat, valutázókat. Az intézkedések eredményeként túlsúlyba került az árukínálat és egyszerre megszűnt az inflációra jellemző féktelen áruvásárlás.

A forintvaluta megszilárdításában a fent említett intézkedések mellett nagy szerepet játszott, hogy részleges fedezetként szerepelt a Magyar Nemzeti Bank 30 tonnányi monetáris aranykészlete is, amelyet a magyar állam kérésére 1946. augusztus 6-án szállítottak vissza az amerikaiak. (Ez a szállítmány 28,8 tonna – 2663 darab – aranyrúdból, 1,5 tonna különféle aranypénzből és 20 kilogramm aranygranulátumból állt. Az akkori hivatalos árfolyamon számolva 374 millió forintnak vagy 32 millió amerikai dollárnak felelt meg.)

A forintnak megállapították ugyan az aranytartalmát – 1 kilogramm színarany 13 200 forintot ért – de a lakosság számára már nem adták meg a lehetőséget az esetleges beváltásra, az aranytartalom elsősorban a külföldi fizetőeszközökhöz mért árfolyam kialakításában számított mérvadónak.

A forint pénzzé válása (Oldaltörés)


Elsősorban az általános közfelfogásnak és a fizetőeszközbe vetett bizalomnak köszönhetően az új pénz bevezetése sikeresnek bizonyult. A bizalom fenntartását segítette az aranykészlet visszatérése, az új pénz neve, a forint, amit Károly Róbert erős és stabil pénzétől, az aranyforinttól örökölt. Bár a valutastabilizációt Magyarországnak teljes egészében saját erőből kellett megoldania, a háború utáni pénzügyi talpraállás egész Európában  itt volt a leggyorsabb.

62 éves a forint. Még nem tudni meddig kell szolgálnia.
(Galéria!)
© sxc.hu
Az 1948-at követő idők kommunista rendszerének tervgazdasága nem sok teret hagyott a forintnak az érvényesülésre. A sokszor a közgazdaság törvényszerűségeivel szembemenő intézkedések és ígéretek – határon megálló olajárak, stabil belföldi árak stb. – ellenére idővel lassan mégis érvényesültek a piaci törvények. Az olajárak begyűrűztek, a felvett devizahitelek terhei emelkedni kezdtek és a belföldi árak is elindultak felfelé. Mindez a készpénzforgalmat is növelte, így aztán szükségessé vált az 1946-ban kibocsátott és évtizedekig változatlan forintbankjegysor bővítése. 1970-ben megjelent az ötszáz forintos, ezt követte 1983-ban az ezerforintos, majd a 1990-es években az öt-, a tíz- és a húszezer forintos.

A rendszerváltozás után teljesen új tervezésű, 1-200 forint közötti forgalmi érméket adtak ki, a forint váltópénzét, a fillért pedig 1999-ig fokozatosan vonták ki a forgalomból. Az első bimetál érmét, a jelenleg is forgalomban lévő százforintost 1996-ban verték. Az 1 és 2 forintos érméket 2008. március 1-jén vonták ki a pénzforgalomból, mivel ezek veretése több milliárdos költséget okozott az évek során a jegybanknak.

A rendszerváltozás természetesen a forint számára is más időket hozott: végre elindulhatott a piacgazdasági pénzzé válás útján. Ez azonban nem bizonyult könnyűnek, az első időkben az infláció jellemezte pályafutását. Ezen a szakemberek sem csodálkoztak, hiszen a „létező szocializmus” viszonyai között mesterségesen alacsonyan tartott árak korántsem tükrözték a valóságot, és eljött a korrekció ideje, ami legtöbbször áremelkedést jelentett. A piacgazdasági mechanizmusok kialakulása közben egy kis időre megingott a bizalom a forintban. A kilencvenes évek elején az emberek szívesebben tartották megtakarításaikat külföldi pénzben, elsősorban dollárban, német márkában.

Az évtized második felétől azonban ez fokozatosan megszűnt, a forint egyre erősödött, míg végül 2001-ben teljesen konvertibilissé nyilvánították. Ezzel véget ért a devizakorlátozások hetven éve, hiszen ezek nemcsak a forintot, hanem már a pengőt is érintették, bevezetésükről még a nagy világgazdasági válság hatására, 1931-ben döntött az akkori kormány és a jegybank, időszaki intézkedésnek szánva a rendelkezéseket.

A konvertibilis forint mára elérte az árstabilitást is, ezzel jelezvén teljes „nagykorúságát”. Utódja minden bizonnyal az euró lesz, ám az európai közös valuta bevezetésének időpontja még nem ismert. Elemzői véleményekből azt a következtetést lehet levonni, hogy megszokott fizetőeszközünk „korkedvezményes nyugdíjazására” egyelőre nem számíthatunk.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Gazdaság

FT: a magyar cégek "küszködnek" az erős forinttal

A "tőkehiányos" magyar vállalatok küszködve igyekeznek szert tenni arra a termelékenységre, amelyre a rekordszintre erősödött forint ellensúlyozásához lenne szükségük, áll a Financial Times elemzésében.

MTI Gazdaság

Az MNB a mihamarabbi euróbevezetés mellett érvel

A jegybank szakértői szerint Magyarország számára összességében továbbra is a mielőbbi eurócsatlakozás lenne a legelőnyösebb, a kockázatokat szigorú költségvetési politikával, a versenyképesség növelését szolgáló reformokkal, illetve egy közpénzügyi törvény elfogadásával kell csökkenteni - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiadványában. Megállapítják ugyanakkor azt is, hogy a kockázatok kezelésében kulcsfontosságú a tartósan alacsony költségvetési hiány elérése és fenntartása.

MTI Gazdaság

London: kamatcsökkentés jön, de csak jövőre

Magyarországon a legutóbbi kamatemelést már nem követi több szigorítás, a következő pénzügypolitikai lépés várhatóan kamatcsökkentés lesz, de csak jövőre, jósolja az egyik vezető londoni befektetési csoport. Az előrejelzés mutatja, hogy a City elemzői közösségében nincs konszenzus: más nagy londoni házak további agresszív szigorításokat valószínűsítenek.

MTI Gazdaság

Reuters: euróbevezetés 2018-ban?

Nemrég a cseh jegybank elnöke bejelentésében már 2019-es euróbevezetésről beszélt. Úgy látszik ennek hatására megjelentek a többi régiós országra vonatkozóan is a találgatások. A Reuters által megkérdezett elemzők között is megjelent már 2018-as vélemény a magyarországi euróbevezetésere.

hvg.hu Gazdaság

Az év végére inkább 250-hez lesz közelebb a forint árfolyama

Márciusi csúcsához képest július közepéig több mint 14 százalékot erősödött a forint az euróval szemben. A forint erősödésére lehetett számítani, az azonban nem várt mértékeket ért el az utóbbi négy hónap folyamán – áll a Concorde Értékpapír Zrt. legfrissebb elemzésében.

MTI Gazdaság

London: nemcsak az élelmiszer és olaj fűti az inflációt Kelet-Európában

A globális élelmiszer- és üzemanyagár-emelkedés mindenhol nagy inflációs ugrásokat okozott, de számos kelet-európai országban a "végletekig laza" pénzügypolitika még tetézte is ennek hatását. Ezekben a gazdaságokban emiatt tovább is tart a magas infláció, áll az egyik vezető londoni befektetési ház hétvégi elemzésében, amely szerint Magyarország a térség megfelelő pénzügypolitikát űző országai közé tartozik, és ezért itt - bár éves távlatban még a cél felett marad - hamarosan le is cseng az erős infláció.

MTI Gazdaság

Recesszió előtt az euróövezet, de Kelet-Európa nem

A "recesszió szélére" került az euróövezet, amelynek második negyedévi kibocsátása már valószínűleg csökkent, ezt azonban a kelet-európai exportőr gazdaságok jó eséllyel még nem szenvedik meg. Ez áll az egyik vezető londoni befektetési ház hétvégi elemzésében. Mások sorra jeleztek növekvő recessziós veszélyt a világ többi gazdasági erőcentrumára is.

20 órára leállt a vonatközlekedés egy kínai városban, mert Flash-alapú rendszert használtak

20 órára leállt a vonatközlekedés egy kínai városban, mert Flash-alapú rendszert használtak

Három év börtönt kapott a kislányát begyógyszerező kecskeméti nő

Három év börtönt kapott a kislányát begyógyszerező kecskeméti nő

Anyja ölében ülve vezetett egy gyerek a Ferihegyi úton – videó

Anyja ölében ülve vezetett egy gyerek a Ferihegyi úton – videó