A hétfőn kezdődött stockholmi vízügyi világkonferencián bemutatott jelentés szerint a hetvenes évek után újra jelentkező globális élelmiszerellátási válság és a példátlan vízhiány közepette komoly egészségügyi kockázatokkal járó öntözési technológia honosodott meg a fejlődő országok nagyvárosai körül; a vizsgált 54 település hetven százalékában a város körüli földek több mint ötven százalékát alig vagy egyáltalán nem tisztított szennyvízzel öntözik.

Ez nagyjából húszmillió hektárnyi területet jelent. "A szennyvizet nemcsak a legszegényebb államokban használják öntözésre, hanem szinte mindenütt a harmadik világban" - mondta Liqa Raschid-Sally kutatásvezető. A városi szennyvíz Ázsiában főleg kínai, indiai és vietnami földeket áraszt el, Afrikában az Egyenlítőtől délre pedig csaknem minden városban előfordul a jelenség, amely Latin-Amerikában sem számít ritkaságnak - mondta az IWMI kutatója.

Az élelmiszer iránti növekvő kereslet és a vízhiány mellett a jelentés szerint azzal is magyarázható az úgynevezett városi mezőgazdaságban elterjedt módszer, hogy sok helyen egyszerűen nincsen más megoldás, mert nem jut tiszta víz öntözésre, az infrastruktúra pedig nem alkalmas arra, hogy romlandó élelmiszert szállítsanak vidékről a városokba.

A szennyvízzel öntözött földeken zöldséget és gabonaféléket (elsősorban rizst) termelnek, a vásárlók pedig leginkább akkor betegedhetnek meg, ha nyersen fogyasztják a szennyvízöntözésű városközeli földekről származó árut, amelyre viszonylagos olcsósága miatt tömegek szorulnak rá.

A városi mezőgazdaság ugyanakkor munkát is rengeteg embernek ad, főként a háztáji földeket művelő nőknek, akik gyakran többet keresnek, mint a várostól távolabb fekvő földeken dolgozó férjük. Accrában, a ghánai fővárosban például 200 ezer ember megélhetése függ a városi szennyvízzel öntözött földektől. "Ez jól mutatja, hogy a szennyvízre épülő agrárgazdálkodás áldás és átok is egyben" - mondta Liqa Raschid-Sally.

A stockholmi konferencia - a World Water Week 2008, amelyen 140 ország 2500 vízügyi szakértője vesz részt - egyik központi témája egyébként a szennyvíz. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2,6 milliárd ember él olyan helyen, ahol nem megoldott a szennyvíztisztítás és évente 1,4 millió gyerek hal meg az ebből fakadó hasmenéses betegségekben, a Transparency International ugyancsak a konferencián bemutatott jelentése szerint pedig a tiszta víz előállítására fordított összeg 45 százaléka eltűnik a korrupció mocsarában.