A kft vezetője a mátészalkai, a nagykállói és a vajai almafeldolgozó üzem közös véleményét tartalmazó írásos nyilatkozatban azt állította: az osztrák tulajdonban lévő "Agranával kötött földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri alku a magyar tulajdonban lévő sűrítménygyártó gazdasági társaságok kapacitásának likvidálását jelenti".

A három cég kinyilvánította, hogy "az ármegállapodást a piaci viszonyokba történő durva beavatkozásnak" tarják, álláspontjuk szerint "az sérti a versenyhivatali törvényt is, és az egyoldalú, a magyar cégek vesztét okozó diktátumot nem fogadják el".

Filep László, kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a világpiacon 9 eurócentes ipari almafelvásárlási ár alapján nem lehet értékesíteni almasűrítményt, a tényleges ár ugyanis 6 eurócent.

A cégvezető szerint a magyar tulajdonban lévő feldolgozócégek külön tárgyalási lehetőséget kértek az agrártárcától az ügyben, de azt a keddi budapesti egyeztetésen nem biztosították a számukra. Hozzátette: a tárgyalásra egyébként részletesen kidolgozott javaslatot vittek, amely állítása szerint "biztosította volna az ágazat szereplőinek a lehető legjobb megoldást".

A részletekről Filep László elmondta, hogy felajánlották, a legyártott sűrítményt vásárolja fel a magyar állam a világpiaci ár alapján történt számítások alapján, s próbálja értékesíteni, vagy két éven belül, a kamatokkal növelten  visszavásárolják a gyártók a terméket.

Az igazgató szerint a 9 eurócentes megállapodás a külföldi cég részéről feltehetően a piacszerzést szolgálja, hogy, ha a magyar tulajdonú cégek ellehetetlenülnek, egyedüli ipari almafeldolgozó maradhasson.

Magyarországon két nagyvállalkozás, az Agrana a feldolgozói kapacitás 50-55 százalékát, a Rauch pedig – amely kedd este ugyancsak nem fogadta el a kikötött árat – a 15-20 százalékát birtokolja. A fennmaradó 25-30 százaléknyi kapacitás 5 magyar tulajdonú cégé, közülük legtöbbel, 8-10 százalékkal a mátészalkai ESZAT Kft. bír.