szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Magyar Nemzeti Bank közzétette legújabb, 2008 júliusában végrehajtott hitelezési felmérésének részletes eredményeit. Eszerint az előző félévben a magyar bankok a korábbiaknál mérsékeltebben enyhítették háztartási hitelezési feltételeiket, míg a vállalati szektorban továbbra is a szigorítás volt a jellemző. A második félévben már a háztartási piacon is szigorítás várható.

Bankhitel hirdetése. Kemény tél jön a lakossági piacon
© Fazekas István
A háztartási hitelezéssel kapcsolatban a felmérés megállapítja: a bankok hitelezési hajlandósága mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelpiacon tovább növekedett 2008 első félévében – írja a jelentés. Az értékesítésben, a hitelek új hitellel való kiváltásában az elmúlt félévben is tovább erősödött az ügynökök szerepe. Az árjellegű feltételek (díjak, forrásköltség feletti felár) tovább enyhültek. Bár a hitelkamatok emelkedtek, de nem olyan mértékben, mint a forrásköltségek növekedése. Néhány bank a nem árjellegű hitelezési feltételein igyekezett szigorítani, de összességében a piacon, ugyan mérsékelten, de enyhítés történt.

Bár a bankszektorban tapasztalható erős verseny továbbra is enyhítésre ösztönözne, a bankok szigorítási lépéseket terveznek az év második félévében, főleg a források drágulása és rövidülése, illetve az ügyfelek hitelképességének romlása miatt. A 2008 második negyedévi forinterősödés nem térítette el a háztartásokat a devizahitelektől, ugyanakkor növelte a gyengébb árfolyamon felvett devizahitelek előtörlesztését.

A hazai háztartási hitelezésben előrejelzett szigorításhoz hasonló tendenciák már korábban érzékelhetők voltak a külföldi hitelezési felmérésekben. Az eurozónában, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Lengyelországban, illetve Litvániában egyértelműen a háztartási hitelezés szigorításáról számoltak be.

A vállalati hitelpiacon a hitelezési hajlandóság nem növekszik, sőt van olyan intézmény, amely a vállalati hitelezési aktivitás visszafogásáról számolt be. A válaszadó bankok a kis- és mikrovállalati, illetve a középvállalati szektort kockázatosabbnak ítélték, mint a nagyvállalatokat és az üzleti célú ingatlanprojektek közül a jó minőségűeket. A válaszadók a vállalati hitelek iránti kereslet további erősödését érzékelték, elsősorban nem beruházási, hanem készletfinanszírozási, követelésállomány-finanszírozási céllal. A 2008 második negyedévi forinterősödés miatt a forinthitelekben az előző félévhez képest nagyobb keresletnövekedést érzékeltek a válaszadó intézmények. A bankok – elmondásuk szerint – az előző félévhez hasonlóan szigorították hitelezési feltételeiket (az alkalmazott kamatfelárakban) a kedvezőtlen gazdasági kilátások, az (elsősorban az építőiparban tapasztalható) iparág-specifikus problémák, a csökkenő kockázati tolerancia és a likviditási helyzet romlása miatt.

Az üzleti célú ingatlanhiteleknél a hitelezési hajlandóság változatlanságáról számoltak be a pénzintézetek, és összességében nem változtattak a hitelezési feltételeken. A válaszadók a hitel-visszafizetési arány kismértékű romlását tapasztalták 2008 első félévében a kis- és mikrovállalati körben, és a bankok többsége szerint ez a trend folytatódni fog a következő félévben is. A vállalati szegmensre vonatkozó hazai eredmények hasonlóak a külföldi jegybankok felméréseibe jelzett szigorítási tendenciákhoz.

Az önkormányzati szektorban 2008 első félévében mérsékeltebb ütemben, de folytatódott a „kitettségnövekedés”. A bankok az elmúlt félévben tovább szigorítottak hitelezési feltételeiket, és a következő félévre a korábbiakban tapasztaltnál mérsékeltebb önkormányzati hitelkeresletet várnak.

A másodrendű jelzálogpiaci válság által kiváltott turbulencia hatásai – az anyabanki finanszírozás jellegétől függően – a válaszadók jelentős többségét az előző félévben is érintették. A forrásköltségek növekedését a verseny erősségétől függően megkezdték az ügyfelekre hárítani.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI/hvg.hu Gazdaság

Véget értek az MNB kamatemelései

A forint rekordokat döntő erősödése nyomán a Reuters júliusi felmérésében megkérdezett elemzők szerint véget értek a Magyar Nemzeti Bank kamatemelései és hétfői ülésén a bank változatlanul hagyja az alapkamatot. Csaknem egyöntetű vélemény, hogy a következő lépés már kamatcsökkentés lesz. Az elemzői konszenzus szerint idén némileg még tovább erősödhet a forint az euróval szemben, az év végén azonban már pár százalékkal gyengébb lesz a mostani rekordszinteknél. Londoni és hazai elemzők hasonlóan nyilatkoztak.

MTI Gazdaság

MNB: 2010-re kell elérni a 3 százalékos inflációs célt

Kétéves időhorizonton, 2010-re kívánja megvalósítani a jegybank a kormánnyal közösen a 3,0 százalékos inflációs célt - jelentette be hétfőn közös tájékoztatón Veres János pénzügyminiszter és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

MTI Gazdaság

MNB: tíz százalék felett a devizahitelek költségei

A fogyasztási hitelek esetében csökkentek, a folyószámlahitelek és az egyéb hitelek esetében növekedtek júliusban a háztartási szektor forintban denominált hiteleinek átlagos kamatlábai – közölte a Magyar Nemzeti Bank.

MTI Gazdaság

MNB: májusban növekedett a monetáris bázis

A monetáris bázis 2008. májusban 61,2 milliárd forinttal 3046,2 milliárd forintra növekedett – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn. A monetáris bázis (M0) rövid bázisú évesített növekedési indexe 106,4 százalék, az előző havinál 1,7 százalékponttal alacsonyabb.

MTI Gazdaság

Az MNB is veszteséges

A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) 2007-ben 16,6 milliárd forint vesztesége képződött, a 2006. évi 14,6 milliárd forint nyereséggel szemben – derül ki a jegybank honlapján szerdán közzétett jelentésből.