A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye szerint 2008 második negyedévében a 187 milliárd forintos nettó finanszírozási igény a GDP 2,7 százalékát tette ki. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2008 második negyedévének végén az elmúlt egy év GDP-jének 64,7 százaléka, 17 085 milliárd forint volt. A háztartások nettó finanszírozási képessége az utolsó négy negyedév adatait figyelembe véve a GDP 1,3 százalékát tette ki, 334 milliárd forint volt. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye a GDP 5,3 százalékát érte el, 1393 milliárd forintot tett ki. Összességében a nemzetgazdaság finanszírozási igénye (azaz a külföld finanszírozási képessége) a GDP 7,7 százaléka, 2044 milliárd forint volt a 2008 második negyedévével záruló elmúlt egy évben.

Az idén a második negyedévben a központi kormányzat elsősorban hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátásával fedezte a finanszírozási igényét, ami 125 milliárd forint volt, miközben jelentős mértékben fizette vissza hiteltartozásait, és számottevően nőtt a központi banknál tartott betéteinek állománya. A helyi önkormányzatok a 101 milliárd forintot kitevő finanszírozási igényüket elsősorban a hitelintézeti betéteik csökkentésével fedezték, és számottevő volt a nem-tőzsdei részvényeik eladása is. Ugyanakkor a kötelezettségeiket tekintve jelentős volt a kötvénykibocsátásuk és a hiteleik visszafizetése. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási többlete 39 milliárd forint volt, ami a betéteik növekedésében és az egyéb kötelezettségeik csökkenésében jelent meg a pénzügyi számlákban.

A második negyedévben a háztartások pénzügyi eszközeinek tranzakcióból eredő növekedése elmaradt a tartozások hasonló eredetű növekedése mögött, így a nettó finanszírozási igény a negyedéves GDP 0,6 százaléka, azaz 40 milliárd forint volt. A háztartások pénzügyi eszközei közül a nyugdíjpénztári követelések, a devizabetétek, a külföldi valuta, a rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és az egyéb követelések növekedtek figyelemre méltóan, miközben a forintbetétek, a forint készpénzállomány és a befektetési jegyek számottevően csökkentek.

A háztartások kötelezettségei esetében továbbra is a hosszú lejáratú devizahitelek felvétele volt a meghatározó. A forint erősödése következtében a háztartások devizahitel-tartozásainak állománya 533 milliárd forinttal, devizabetéteik és külföldi valuta készletük állománya 100 milliárd forinttal csökkent 2008 második negyedévében. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye a második negyedévben a negyedéves GDP 4,3 százalékát érte el, 297 milliárd forint volt. A nem pénzügyi vállalatok a pénzügyi eszközeik közül elsősorban egyéb követeléseiket növelték és jelentős volt a betéteik csökkenése. A kötelezettségek esetében a hosszú lejáratú hitelek és az egyéb tartozások növekedése volt a meghatározó, míg a tulajdonosi tartozásaik számottevően csökkentek.

A külföld nettó finanszírozási képessége a második negyedévben a negyedéves GDP 8,4 százaléka volt, 577 milliárd forintot tett ki. A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban betéteiket növelték, de jelentős volt a hitelek nyújtása is, míg a tulajdonosi követeléseik számottevően csökkentek a tranzakciókból eredően. A tartozások közül tranzakcióból eredően a hosszú lejáratú hitelek, és az egyéb tartozások növekedtek jelentősen, míg a betétek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok számottevően csökkentek.

Az MNB közleménye megjegyzi, hogy a pénzügyi számlák nem pénzügyi vállalatokra, államháztartásra és külföldre vonatkozó idősorai az utóbbi néhány évre visszamenőlegesen jelentősen változtak a korábbi publikációkhoz képest a fizetési mérlegben és az államháztartási hiányról és adósságról szóló jelentésben végrehajtott revíziók miatt. Ugyancsak számottevő változás történt a nem pénzügyi vállalati szektoron belüli pénzügyi kapcsolatokban (vállalatközi hitelek, kereskedelmi hitelek és egyéb követelések) az adatok revíziója miatt, amely azonban csak az állományok és a tranzakciók nagyságát érintette, az egyenlegeket nem.