Barta György, a CIB Bank makrogazdasági elemzője kifejtette: bár az augusztusi 103,7 millió eurós deficit kisebb lett a piac által várt 275 millió eurónál, semmi jóra nem számíthat a magyar gazdaság. A főbb exportpiacokon ugyanis romlanak a gazdasági kilátások, az eurózóna például recesszió-közeli állapotban van. Az elemző szerint az exportpiacok gyengélkedése miatt nem valószínű, hogy az év végén pozitív mérleggel zár a külkereskedelem, ám ha ez mégis így lenne, jövőre akkor sem jók a kilátások. Más makroadatok ugyanis, így például az ipari termelési adatok kedvezőtlenek, s ez negatívan hat a külkereskedelemre és a bruttó hazai termék (GDP) alakulására is.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank elemzője szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az augusztusi hiány kisebb lett a vártnál. A júliusi, 365,1 millió eurós, kiugróan magas hiány egy egyszeri importtétel miatt következett be, azért, mert az E.ON feltöltötte a magyarországi gáztárolókat. Mivel ilyen egyszeri energiával kapcsolatos tételek már nem várhatók az év hátralévő idejében, az import is kisebb lesz a júliusihoz képest más hónapokban. Ugyanakkor nem kedvez a magyar gazdaságnak, hogy az exportpiacokon csökken a kereslet, amit mutat az is, hogy az utóbbi napokban több autógyártó is bejelentette a termelés leállítását, ami kihat a magyarországi gyárak, így a motorgyárak működésére is. A következő hónapokban nemcsak az export fékeződik le, hanem részben az olajárak csökkenése miatt import is, ami így együtt szintén nem tesz jót a gazdaságnak. Különösen azért nem, mert az import visszaesésének hátterében az is meghúzódik, hogy a lakossági fogyasztás nem igazán élénkül, s a beruházási piac sem növekszik.

Az elemző szerint elképzelhető, hogy az év végén 200-250 millió euró többlettel zár a mérleg, ami talán tartható lesz jövőre is, ám a magyar gazdasági kilátások – az általános világgazdasági helyzet miatt – továbbra sem lesznek jók. A gazdasági szereplők kilátásait jól mutatja, hogy szerdán az OTP jelezte, a bankok nem tudnak a vállalatoknak elegendő forrást nyújtani.

Urbán László, az OTP vezérigazgató-helyettese szerdán egészen pontosan azt mondta: „túlélési módban van a kelet-európai bankrendszer abban az értelemben, hogy a bankok nem tudják megfelelően finanszírozni a vállalatokat”. Mivel a bankok közötti hitelezés beszűkült, a pénzintézetek sem adnak annyi hitelt adni a cégeknek, mint amennyit a hitelkockázati megfontolások indokolnák, vagy saját korábbi gyakorlatuk alapján tennék, de ez Nyugat-Európában és Amerikában sincs másképp.