A jelentésből az is kiderül, hogy a jelenlegi pénzügyi válságban „a tagállamok és a brüsszeli bizottság összehangolt fellépése biztosította, hogy a pénzügyi szektornak nyújtott programokat gyorsan és az EU állami támogatási szabályainak megfelelően hajthassák végre”. Számos bankmentőcsomagot Brüsszel rekordidő alatt hagyott jóvá. „A gazdasági visszaesés küszöbén a célzott támogatás még nagyobb jelentőségre tesz szert” – kommentálta a következtetéseket Neelie Kroes, a témáért felelős biztos.

Másik fontos tendencia, hogy csökken a dotációk aránya. Az elmúlt 25 év alatt az állami támogatás általános mértéke, amely az 1980-as években meghaladta a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát, tavaly körülbelül 0,5 százalékra csökkent.

A 27 tagország tavaly (a külön kezelt vasutak nélkül) összesen 65 milliárd eurónyi állami támogatást osztott szét, ebből a 12 újabb tagállam 7,1 milliárdnyit, ezen belül Magyarország 1,43 milliárdnyit – derül ki az összeállításból.

A magyar adatok szerint tavaly az ipar és szolgáltatások ágazatában 879 millió euró volt a támogatás, míg a mezőgazdasággal és a vasúton kívüli közlekedési ágazatokéval együtt 1,42 milliárd.

Méltatta Brüsszel azt is, hogy az 1990-es évek közepére jellemző körülbelül 50 százalékkal szemben a tagállamok tavaly átlagosan támogatásaik 80 százalékát nyújtották úgynevezett horizontális – több ágazatot érintő – célkitűzésekhez, és növelték a kutatásokhoz nyújtott és környezetvédelmi támogatásokkal kapcsolatos ráfordításaikat is.

Előrehaladás történt a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatások visszafizettetése terén is. Idén június végén – a 2004. év végi 93-hoz képest – csak 47 visszafizettetési határozat volt lezáratlan. Ténylegesen visszafizettettek 7,1 milliárd euró támogatást és 2,4 milliárd euró kamatot. Ez azt jelenti, hogy a 2004 végi 25 százalékkal szemben idén június végéig a kedvezményezettek ténylegesen visszafizették a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatás teljes összegének közel 90 százalékát.