szerző:
hvg.hu

A külföldi források elapadtak, nincs bizalom a gazdasági szereplők között, a hitelek jelentősen megdrágultak. A Napi Gazdaság által szervezett "Felszínen maradni - élet a pénzügyi válság után" című konferencián többek között Veres János pénzügyminiszter, Simor András jegybankelnök és Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke a magyarországi kilátásokról, a jövőbeli intézkedésekről és szükséges lépésekről beszélt.

Ma úgy látja mind a kormány, mind a jegybank, hogy jövőre a hiánycél teljesülését követően megteremthető annak a feltétele, hogy az ERM-2 árfolyamrendszerbe történő belépésről szóló tárgyalások megkezdődjenek - mondta Veres János pénzügyminiszter a Napi Gazdaság által szervezett "Felszínen maradni - élet a pénzügyi válság után" című konferencián.

A pénzügyminiszter az ország rendelkezésére bocsátott hitelkerettel kapcsolatban bejelentette, hogy az Európai Unió által nyújtott 6,5 milliárd eurós hitel első részletéhez decemberben juthat hozzá Magyarország, a lehívás pedig négy ütemben történhet majd. Ez a hitel azonban a vállalkozások segítésére nem használható, arra a Gazdasági csúcson kihirdetett 6 pontos programban szereplő 1400 milliárd forintos keret szolgál – jegyezte meg. A pénzügyminiszter emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós hitel felhasználásáról szóló megállapodás feltételei nyilvánosak, a Pénzügyminisztérium honlapján megtalálható a megállapodás.

Veres János kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Európai Unió tavasszal, illetve ősszel értékeli majd a magyarországi makrogazdasági folyamatok addigi alakulását, és az EU értékítéletétől függően lehet majd megkezdeni a tárgyalásokat arról, hogy Magyarország mikor lépjen be az ERM-2 rendszerbe.

Az IMF által nyújtott 12,5 milliárd eurós készenléti hitelének első hányadát leghamarabb 2009 első negyedévében használhatja fel Magyarország. Ezt a kormány az ország lejáró devizaadósságának megújítására akarja felhasználni – mondta Veres János.

Az elmúlt időszak eseményeit értékelve a pénzügyminiszter elmondta, hogy a válság miatt teljesen elveszett a gazdaság szereplői közötti bizalom – a befektetők és bank közötti, a bank és vállalkozás közötti valamint a bankok és a vállalkozások egymás közötti bizalma. Emiatt nagyon fontos lenne, ha a bizalom visszatérne mindazokra a piacokra, ahol pénzmozgás volt.

A válság kirobbanása itt Európában a gazdasági szereplők többségét meglepetésként érte, hiszen még pár héttel a krízis kirobbanása előtt sem lehetett látni, hogy a krízis milyen mélységű és mennyire gyors lefolyású lesz.

Magyarországnak az erre adott válasza folytán sikerült közép távon – jövő év végéig - stabilizálnia a helyzetét és a legnagyobb veszélyt elhárítani. A kormány ezen túlmenően mind erre az évre, mind jövő évre jelentős hiánycsökkentési döntéseket hozott. Ezek egy része erre az évre a tartalékok fel nem használásából, másrészt jövőre a költségvetési kiadások olyan jellegű átalakításából áll, amelyek részben egyszeri, részben tartós intézkedésként a rendszer átalakítását, strukturális változását is eredményezi – mondta Veres János.

Ennek kapcsán említette meg a miniszter, hogy az új közpénzügyi szabályozásnak bizonyos elemeit sikerült a parlamenttel elfogadtatni, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy az önkormányzati szabályozást érintő kétharmados törvényjavaslatot az ellenzék ellenállása miatt nem sikerült elfogadtatni. „Nem gondolom, hogy ezt Magyarország megspórolhatná” – jegyezte meg a pénzügyminiszter.

Veres János a Gazdasági csúcson bemutatott 6 pontos csomag likviditás megteremtését szolgáló pontjára utalva elmondta, hogy amit lehet azt uniós forrásokból, amit lehet a költségvetési szűk mozgástér mellett a háttérből átcsoportosítva próbálnak megtenni a helyzet javítása érdekében.

Ugyanakkor kiemelte annak fontosságát, hogy továbbra is megmaradjon az a bizalom, ami az elmúlt hónapokban az együttműködés terén a kormány és a jegybank, a kormány és a pénzügyi felügyelet, valamint a kormány és a pénzügyi intézmények között kialakult.

Simor Magyarország helyzetéről (Oldaltörés)

A pénzügyi piacokon a bizalomvesztést a Lehman Brothers bedőlése okozta, hiszen addig a pontig volt egy olyan közmegegyezés a piaci szereplők között, hogy ha egy bank csődbe megy és a tulajdonosok el is veszítik a pénzüket, akkor attól még a betétesek valahogy visszakapják a pénzüket. Ebben az esetben viszont nem ez történt és a piac azt a következtetést vonta le, hogy ha már ebben sem lehet bízni, akkor semmiben sem lehet – magyarázta az előzményeket Simor András jegybankelnök.

Ebben a rendkívüli helyzetben Magyarország is teljesen kitetté vált annak ellenére, hogy az utóbbi két évben sokat javított egyensúlyi helyzetén, és a sebezhetőségi mutatói (költségvetési hiány, külső finanszírozás igénye) sokszor alacsonyabbak is voltak, mint más országokban. „Tehát e tekintetben nem lógunk ki a sorból” – emelte ki.

Simor András szerint az, hogy mégis sebezhetővé vált az ország az adósságállományra és a lassú növekedésre vezethető vissza. Ezt azonban kontextusában kell vizsgálni – hangsúlyozta -, hiszen nem önmagában a belső-, az állami- illetve a külső adósságállomány a magas, hanem azzal együtt, hogy Magyarország növekedése emellett viszonylag lassú és a piac nem is nagyon látja, hogy ez az ütem fel fog gyorsulni.

A dilemma az, hogy a nemzetközi intézmények által nyújtott pénzügyi csomag elegendő-e ahhoz, hogy "Magyarország növekedésével kapcsolatos bizalmi kérdésre pozitív választ adjon" - jelezte a jegybank elnöke.

Simor András emellett a devizahitelek magas arányát is felvetette. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ezzel mindaddig nem volt gond, míg a forint stabil volt. Amint elkezdett ingadozni a forint árfolyama, megrendült ez a bizalom. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy ha kevesebb devizahitelt vesz fel a lakosság az elmúlt években, akkor a növekedés is lényegesen lassúbb lett volna, hiszen a lakossági hitelek jelentős részét nemcsak fogyasztásra, hanem például kifejezetten lakásépítésre, lakásvásárlásra vették fel.

Ennek eredményeképpen a gazdaság egyetlen megtakarító szereplője, a lakosság megtakarítása is eltűnt, így az ország adósságát csak külföldi adósságból lehetett finanszírozni. Mivel az országnak nincs megtakarítása és a külföldi források is elapadtak, minden olyan elképzelés, amely a keresleti oldalon keresi a gazdaságélénkítésre a megoldást, vagyis fogyasztásnövelést szorgalmazna, irreálisnak mondható. Ez működhet Svédországban vagy Németországban, de nem Magyarországon.

Simor András szerint napjainkra világossá vált, hogy elodázhatatlan a strukturális problémák megoldása, olyan reformok megvalósítása, mint a szociális vagy az adóreform. "Az idő ketyeg, a számla meg nő" - fogalmazott a jegybankelnök, aki szerint lehet az időt ugyan húzni, de a strukturális gondok megoldása nélkül nem lehet nagyobb növekedési pályára állítani az országot.

A jegybank elnök a Fidesz által felvetett 6 százalékos alapkamat ötletét nem kommentálta. Egyrészt, mert kamatdöntés előtt egyébként sem nyilatkoznak alapkamattal kapcsolatosan, másrészt pedig politikusok ilyen irányú megjegyzéseit „egyébként sem szokták kommentálni” – fogalmazott a jegybank elnök.

Jön a drága hitelek világa (Oldaltörés)

A konferencián Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke úgy ítélte meg, hogy 2009-ben inkább a problémát, mint a megoldást jelentik majd a magyar bankok a hazai gazdaság számára. Áldásnak nevezte, hogy Magyarország bankrendszere 80 százalékban külföldi stratégiai tulajdonosok kezében van, mert az elmúlt másfél-két hónap alatt a külföldi bankok tartották fenn a hazai bankrendszer likviditását. Ez azonban nem folytatható sokáig, mert a likviditáshiány az anyabankok országaiban is problémát okoz.

Az is látszik – mondta Felcsuti Péter –, hogy Magyarországon a kereskedelmi bankok forrásgyűjtő-képessége csorbulni fog, és nem lehet azt várni, hogy a külföldi tulajdonosoktól kapott pénzt használják olyan nagy mennyiségben a magyarországi hitelintézetek, mint az a korábbi időszakra volt jellemző.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a piacokon egyelőre az állami mentőakcióknak és nemzetközi pénzügyi intézmények segítségének köszönhetően a helyzet ugyan stabilizálódott, de nem normalizálódott. Az elemző szerint egyelőre a befektetők továbbra is menekítik ki pénzeiket a feltörekvő piacokról, és nem lehet tudni, hogy a folyamat meddig tart. Most a drága hitelek ideje jön el, ami minden bizonnyal recesszióba fordítja a magyar gazdaságot - mondta Török Zoltán.

A válság a vállalkozások helyzetét is nagyon megnehezíti. A kereskedelmi bankok jelenleg nem a múltbeli, hanem a jövőbeli várható teljesítmény alapján hiteleznek, továbbá a reálgazdaság szereplői csak a korábbinál drágábban képesek hitelhez jutni. Sok olyan vállalkozás - amelyet az elmúlt 10-15 évben a jelenlegi bankja finanszírozott – most hiába kéri forgóeszköz hitelének megújítást - mondta Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke.

A kereskedelmi bankok elsősorban betéteseik pénzét védik, nem képesek anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni – reagált a felvetésre Felcsuti Péter. A romló gazdasági helyzet miatt a vállalkozások helyzete is romlik, ezért egy vállalkozás hitelezését nem a múltbeli, hanem a jövőbeli várható teljesítménye alapján mérlegelik a bankok.

Mint mondta, a kereskedelmi bankok közvetítők a pénzügyi rendszerben, így csak a betéteseik pénzét kezelhetik. Mivel most külföldről nem tudnak pénzt gyűjteni, várható, hogy a kereskedelmi bankok rendelkezésére álló pénzmennyiség erőteljesen lecsökken, így a könnyű pénz politikáját sem fogják folytatni. A jövőre vonatkozóan a Bankszövetség elnöke a pénzügyi piacon akvizíciókat sem tartott kizártnak.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

EBRD rekord finanszírozás: a válság miatt Közép-Európa is kap plusz pénzt

Minden eddiginél nagyobb értékű új finanszírozással kívánja segíteni jövőre a globális válságtól súlyosan érintett közép- és kelet-európai térséget a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely a közép-európai EU-tagállamok támogatását is növelni fogja, az eddigi kivonulási folyamatot visszafordítva.

hvg.hu Gazdaság

Drasztikus svájci kamatcsökkentés

Váratlanul kamatcsökkentést hajtott végre a svájci jegybank, hat héten belül immár harmadszor. Az önhatalmúlag, egyetlen más központi bankkal sem egyeztetett irányadó kamatcsökkentés meghökkentően magas, 1 százalékpontos plusz 1 százalékos.

hvg.hu Gazdaság

Ha így megy tovább, a válság minden pénzünket elviheti

A pénzügyi- gazdasági válság valódi mélységeiről a napi eseményeket taglaló híradások alapján csak felületes elképzeléseink lehetnek. Egy minap tartott pénzügyi fórumon a szakemberek is csak latolgatni tudták a dráma lehetséges fejlődési irányait, és kifejezetten ijesztőnek ható következményeit. A krízis fenyegető örvénye egyelőre minden részletet elfed, csak a bizonytalanság a biztos.

hvg.hu Gazdaság

Szalay-Berzeviczy: a világ összeomlik, mi pedig nagy bajban vagyunk

Magyarországot a spekulánsok támadják, igyekeznek a gazdaság törékenységét kihasználva, minél nagyobb profitra szert tenni. Eközben a jegybank és a kormány vért izzadva próbálja visszaverni a támadásokat, de az eredmény egyelőre alig látszik. Az ádáz piaci küzdelmekről, a bejelentett intézkedések várható hatásairól és hazánk esélyeiről Szalay-Berzeviczy Attilával, a Budapesti Értéktőzsde volt elnökével beszélgettünk.

hvg.hu Gazdaság

Befektetési tanácsok november közepére

A piacok kissé megnyugodni látszanak, de nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az USA mellett már Európa és Japán is recesszióban van. Azzal is számolni kell, hogy a fejlett piacokat szinte szolgai módon követhetik a feltörekvők is, csak magasabb volatilitás mellett. Mire érdemes figyelni a héten?

MTI Gazdaság

Aláírták az uniós pénzügyi támogatásról szóló szerződést

Az Európai Unió képviselői is aláírták azt a két dokumentumot, amely alapján az Európai Unió 6,5 milliárd euró összegű középtávú pénzügyi támogatást nyújt a magyar kormány pénzügyi és gazdaságpolitikai programjának megvalósításához, a fiskális konszolidáció folytatásához – közölte a Pénzügyminisztérium.

Pénzbüntetést kapott az etikus hacker

Pénzbüntetést kapott az etikus hacker

Dés László és Balogh Kálmán is Prima Primissima Díjas lett

Dés László és Balogh Kálmán is Prima Primissima Díjas lett

Kétméteres világító hóembert és trombitáló angyalkát loptak Sátoraljaújhelyen

Kétméteres világító hóembert és trombitáló angyalkát loptak Sátoraljaújhelyen

Jót nevethetnek most a Facebooknál a Gazdasági Versenyhivatal büntetésén

Jót nevethetnek most a Facebooknál a Gazdasági Versenyhivatal büntetésén

Hosszú aranyérmes 200 méter vegyesen

Hosszú aranyérmes 200 méter vegyesen

Gulyás Gergely már válaszolt is Karácsonynak: Nem engednek

Gulyás Gergely már válaszolt is Karácsonynak: Nem engednek