A jegyzőkönyv megjelenése

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2008. december 19-én 14 órakor jelenik meg.

A jegybank legutóbbi, az inflációs jelentést is publikáló ülése óta sok minden megváltozott - indokolta a hétfői kamatcsökkentést Simor András és példaként említette, hogy az olaj hordónkénti ára 80 dollárról 40-45 dollárra csökkent, a parlament elfogadta a költségvetés sarokszámait, illetve a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásról szóló törvényt.

Az utóbbi napokban az Európai Unió több jegybankja is jelentősen csökkentette a kamatot, így a forint és az érintett devizák közötti kamatkülönbözet megnőtt. Az elfogadott jogszabályoknak köszönhetően Magyarország kockázati megítélése is javult - mondta.

Jelezte azt is, hogy a Monetáris Tanács, figyelve a pénzügyi piacok alakulását, amennyiben a pénzügyi stabilitást nem veszélyezteti, a jövőben is folytathatja a jelenleg 10,5 százalékos alapkamat csökkentését.
Csak az inflációs előrejelzéseket tekintve, már ma is "alullövi az MNB a jövő évi, 3,0 százalékos inflációs célt. „A jelenlegi magas kamatszint fájdalmas a magyar gazdaságnak, de ennél is fájdalmasabb, ha megbomlik az ország pénzügyi stabilitása" - jelezte Simor András.

Kérdésre válaszolva elismételte: az MNB-nek nincs árfolyamcélja, inflációs célja van, és egyúttal arra is fókuszál, hogy az országban pénzügyi stabilitás legyen. Az árfolyam kilengése egyik napról a másikra nagy lehet, ami jelentős terhet rakhat a gazdaságra, a jegybank ezeket a kockázatokat figyelemmel kíséri, de " nem mond semmit a forint árfolyamával kapcsolatban".

Arra a kérdésre, hogy az MNB-t befolyásolják-e a kamatpolitikát érintő, politikusi megnyilvánulások, Simor András közölte: "politikusok nyilatkozataira nem kívánunk reagálni, most is tesszük a dolgunkat".

A forint alig reagált

A forint alig reagált a döntésre, a déli órákban az eurót 264,40/80 forint között jegyezték, az 50 bázispontos kamatcsökkentés után hajszálnyit erősödött az euró a forinthoz képest, 265 forintig, de rövidesen visszaállt a 264,30/60 forintos szintre - mondták devizakereskedők.

A Magyar Nemzeti Bank november 24-én már 50 bázisponttal 11,0 százalékra csökkentette, az október 22-én 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelt alapkamatot.

Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint a MNB hétfőn bejelentett, váratlan kamatcsökkentése a külső pénzügypolitikai folyamatok és a hazai gazdasági kilátások ismeretében semmiképpen sem komoly meglepetés, és van esély arra, hogy a jegybank a karácsony előtti, menetrendszerű kamatdöntő értekezletén újabb, hasonló enyhítést hajt végre.

Christian Keller, a Barclays Capital befektetési csoport közép-európai közgazdásza a lépés után Londonban azt mondta: a piac mindenképpen várta, hogy a magyar jegybank leépíti az októberi, 3,00 százalékpontos emelést.

Figyelembe véve, hogy ez az emelés vészintézkedés volt, és ennek a vészintézkedésnek az okát a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az EU közös pénzügyi védőcsomagja megszüntette, várható volt, hogy az MNB gyorsan vissza akar térni a megelőző állapothoz, mondta a Barclays Capital londoni elemzője.

Keller szerint a feltörekvő Európa valutái általában "jól tartják magukat", és a forint is alig mozdult a váratlan kamatcsökkentés után; az MNB "valószínűleg ezt a lehetőséget is kihasználja most".

Arra a kérdésre, hogy a hétfői soron kívüli kamatdöntés mennyiben befolyásolhatja a piac által eddig biztosra vett kamatcsökkentés esélyét a december végi rendes kamatdöntő ülésen, a londoni elemző azt mondta: nem zárja ki, hogy az MNB akkor további fél százalékpontos enyhítésre szánja el magát.

Keller szerint globális szintű dezinflációs folyamat zajlik, az üzemanyag- és az élelmiszerárak Magyarországon is csökkennek, ráadásul a magyar gazdaságban jövőre recesszió várható. Mindez kamatcsökkentések mellett szól, különösen annak ismeretében, hogy a pénzügypolitikai lépések hatása késleltetve jelentkezik, mondta a Barclays Capital londoni közgazdásza.

A Cityben eddig nyilvánosságra került becslések jóval 5 százalék alá süllyedő éves magyarországi inflációs ütemet valószínűsítenek novemberről.

A december 11-én esedékes inflációs adatsor előtt megjelent első londoni előrejelzések közül a JP Morgan bankcsoport prognózisa 4,5 százalékos, éves szintre számolt inflációt jósol a múlt hónapra az előző havi 5,1 százalék után; a Merrill Lynch várakozása szerint az éves magyarországi infláció novemberben 4,3 százalékra süllyedt.

A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének inflációs előrejelzése kissé óvatosabb: a ház 4,7 százalékos éves ütemet vár novemberről.

A hétfői kamatcsökkentés után Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési és elemző csoport közép-európai közgazdásza az MTI-nek azt mondta: "európai kontextusban" - az euróövezeti gazdasági aktivitási adatok ismeretében - a magyar kamatdöntés "nem meglepetés".

Sueppel is lehetségesnek nevezte, hogy az MNB még ebben a hónapban újabb csökkentést hajt végre. Ez "valamelyest" még függ a forintárfolyamtól, de tekintettel az európai feldolgozóipari ciklus gyengülésére, "sok további kamatcsökkentésnek kell következnie" Magyarországon, mondta a londoni elemző.

Arra a kérdésre, hogy az euróövezeti jegybank (EKB) szintén agresszív enyhítésbe fordult pénzügypolitikája meghatározó tényezőnek tekinthető-e az MNB legutóbbi döntéseiben, Sueppel, azt mondta, hogy "abszolút mértékben ... jelenleg az EKB adja meg az alaphangot". A szakértő szerint ez egyben a devizapiaci hozamelőny-kereskedés alapját is megteremti, és mozgásteret ad az összes közép-európai jegybanknak a pénzügypolitikai enyhítésre.

Arra a kérdésre, hogy éves távlatban milyen mértékű MNB-kamatlépéseket vár, a BlueCrest Capital Management londoni közgazdásza azt mondta: 5,00-6,00 százalékpontos további magyarországi kamatcsökkentést is lehetségesnek tart egy éven belül.

Ez az agresszívabb citybeli előrejelzések közé tartozik, de nem egyedülálló. Az erőteljesebb jóslatok között van a Merrill Lynch bankcsoporté, amely e héten Londonban kiadott térségi előrejelzésében azt írta: várakozása szerint 2009-ben a magyarországi jegybanki kamatszint 5,50 százalékra csökken.

Általánosabb ugyanakkor a 7,00 százalék körüli jövő évi végi kamatelőrejelzés. Christian Keller, a Barclays Capital londoni közgazdásza hétfőn azt mondta, hogy 2009 végén 7,00 százalékos, 2010 végén 6,00 százalékos MNB-kamatot vár.

A JP Morgan bankcsoport 2009-ben 7,00-7,50 százalékig csökkenő magyar jegybanki alapkamatot jósol, a Goldman Sachs londoni elemzői ugyanakkor - még a hétfői soron kívüli kamatcsökkentés előtt közzétett előrejelzésükben - 4,00 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést valószínűsítettek a következő 12 hónapra.