szerző:
MTI

Újabb több százmilliárd fontos bankmentő csomag tervei készülnek Londonban, miközben az árfolyamzuhanásra játszó befektetők az ilyen spekulatív határidős ügyletek tilalmának feloldása után a jelek szerint máris akcióba léptek, évtizedes mélységekbe taszítva a banki részvényeket.

A konzervatív The Daily Telegraph szombaton idézett forrásai szerint a brit kormány 200 milliárd font (58 ezer milliárd forint) költségvetési forrás felhasználását tervezi a bankrendszerben felhalmozódott rosszhitel-állomány kivásárlására. E nem teljesítő hiteltömeg kezelésére külön "rosszhitel-bankot" hoznának létre. A 200 milliárd fontos újabb kötelezettségvállalással ezer milliárd font - az éves brit GDP-érték több mint kétharmada - közelébe emelkedne az az összeg, amelyet a brit kormány a bankrendszer megmentésére szán.
    
London már tavaly ősszel minden idők legnagyobb, egyes esetekben - évtizedek óta először - bankállamosítással járó pénzügyi mentőprogramját jelentette be. A csomag közvetlenül 50 milliárd, kiegészítő elemeivel - garanciavállalásokkal, likviditási injekciókkal - együtt összesen 500 milliárd font elvi értékű.  Mindehhez járul egy készülő, további 100 milliárd fontos készpénzalap, amelyet a bankoknak juttatnának a lakossági és üzleti szektor hitelezésének felújítása végett.
   
A brit bankhitelezés az amerikai nem elsőrendű (subprime) jelzálogadósi körből kiindult, globális pénzügyi krízissé fajult törlesztési válság és az ezt követő bankcsődök, valamint az amerikainál is nagyobbra duzzadt brit ingatlanpiaci buborék kipukkadása nyomán szinte teljesen leállt, és a tavaly ősszel elindított példátlan bankmentő program ellenére sem éledt fel.
   
A brit gazdaságot a hitelszűke, valamint a lakossági fogyasztás és a beruházások ehhez járuló meredek zuhanása miatt a legmélyebb recesszió fenyegeti a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD-térségen belül; citybeli elemzők 2,5-2,9 százalék közötti egész éves brit GDP-visszaesést jósolnak 2009-re.
   
Mindeközben ismét hatalmas arányú tőkekivonás kezdődött a legnagyobb brit bankok részvényeiből. Ez részben az amerikai nagybankok által nyilvánosságra hozott óriási negyedéves veszteségek hatása, de sok elemző szerint a jelenségben nagy része van annak is, hogy a hét utolsó kereskedési napján lejárt a "short selling", vagyis az árfolyamzuhanásra játszó spekuláció tilalma.
   
A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis péntekig volt érvényben.
   
Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat tavaly ősszel sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.
   
A rövid eladási ügylet lényege, hogy kezdeményezője az eladási tranzakció megkötésének pillanatában, illetve a későbbi visszavásárlás időpontjában érvényes, reményei szerint akkor már alacsonyabb árfolyam különbségéből húz hasznot. Az ilyen - általában intézményi - befektető rendszerint végig birtokon kívül marad: meg sem vásárolja, hanem a tényleges részvénybirtokostól az ügylet zárásáig kölcsönzi az adott részvénycsomagot.
   
Ha a "short seller" elszámítja magát, és az árfolyamok a tranzakció-láncolat két végpontja között emelkednek, veszít az ügyleten.
   
Gyakran azonban az ilyen tőzsdei ügyletekre szakosodott befektetők gondoskodnak róla, hogy ez ne következzék be. A piaci felügyeletek és a tőzsdei vállalatok gyanúja szerint a piacokon egy-egy vállalatról hirtelen elterjedő negatív híresztelések szerzői maguk a short pozícióban lévő befektetők, akik az adott cég megrendült helyzetéről szóló pletykákkal próbálják a nekik kedvező irányba, vagyis lefelé szorítani az árfolyamot.
  
Citybeli kereskedők szerint a tilalom lejártával máris megindult a rémhírterjesztés, amelynek egyik első áldozata a Barclays, a harmadik legnagyobb brit bankcsoport. A bank részvénye a hét utolsó kereskedési napjának utolsó órájában 25 százalékkal 98 pennyre, 1993 óta nem tapasztalt mélypontra zuhant a Londoni Értéktőzsdén, állítólag annak a híresztelésnek a hatására, hogy a pénzintézetet "pillanatokon belül" államosítják.
    
Gordon Brown brit kormányfő a szombati Financial Timesnak adott interjúban mindazonáltal valóban nem volt hajlandó egyértelműen kizárni, hogy egyes nagybankok a teljes államosítás sorsára juthatnak.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kellemetlen kérdésekre számíthat ma Brüsszelben a magyar jogállamiságról Varga Judit

Kellemetlen kérdésekre számíthat ma Brüsszelben a magyar jogállamiságról Varga Judit

Megszünteti színitanodáját Gór Nagy Mária

Megszünteti színitanodáját Gór Nagy Mária

Snowden: Ha kiesem az ablakon, akkor az nem lesz öngyilkosság

Snowden: Ha kiesem az ablakon, akkor az nem lesz öngyilkosság

Sertésszállító teherautóba ment bele egy kamion Körmendnél

Sertésszállító teherautóba ment bele egy kamion Körmendnél

Maszkos szélsőjobbosok támadták meg a melegfelvonulás résztvevőit Harkivban

Maszkos szélsőjobbosok támadták meg a melegfelvonulás résztvevőit Harkivban

Különösen odafigyelnek a rendőrök a héten a vezetés közben mobilozókra

Különösen odafigyelnek a rendőrök a héten a vezetés közben mobilozókra