Ezentúl az adóhatóságok információkhoz juthatnának a más EU-tagországban adóköteles jövedelemre szert tevő uniós lakosokról olyan esetekben is, amelyekben eddig a tájékoztatást a banktitokra hivatkozva megtagadhatták. A területén bejelentett lakhellyel rendelkező adófizetőkről információt kérő országnak ugyanis a változás életbe lépésétől kezdve nem tagadható meg az adatok kiadása. Ha a kezdeményezést az uniós szervek elfogadják, a banktitok nem jelenthet védelmet az adócsalóknak, emelte ki Kovács László.

A másik javaslat szerint a tagállamok az eddiginél jóval könnyebben hajthatnak majd be adót egy másik tagországon keresztül. Mivel jelenleg az ilyen követeléseknek összesen csak mintegy 5 százalékát sikerül behajtani, a magyar biztos szerint e téren lényeges növekedésre lehet számítani.

A javaslatokat még az EU-tagországok pénzügyminisztereinek tanácsa is megvitatja. Kovács László a magyar sajtónak nyilatkozva bizakodón ítélte meg a jóváhagyás esélyeit, jóllehet a döntésnek egyhangúnak kell lennie.

Mint mondta, várakozásai szerint legfeljebb az a három ország - Ausztria, Belgium és Luxemburg - támaszthat akadályt, amely a megtakarítások adóztatásában is a többiekétől eltérő utat választott. A megtakarításoknál leggyakrabban alkalmazott szabály szerint a más országban állandó lakhellyel rendelkező betéteseknek kifizetett jövedelemről értesítést kell küldeni az adott ország adóhatóságának. Az említett három tagállamban alkalmazott másik lehetőség szerint - amely a banktitok alkalmazására nagyobb lehetőséget ad - a betétet kezelő országok forrásadót tartanak vissza a külföldi betétesektől, és valamennyi más nemzetiségű betétes adójának 75 százalékát összesítve küldik meg az adóhatóságnak. 2011-ben mindazonáltal a forrásadó kötelezően 35 százalékra emelkedik, így az ezzel a lehetőséggel élők száma minden bizonnyal csökkenni fog - vélte Kovács László.

A most bejelentett javaslatok jóváhagyási esélyeit a biztos jónak ítélte meg, arra a megfontolásra alapozva, hogy a jelenlegi súlyos pénzügyi és gazdasági válság a kormányokat arra ösztönzi, hogy maradéktalanul biztosítsák saját jogos adóbevételüket. Emellett a liechtensteini bankbotrány is felhívta a figyelmet arra, hogy amíg állampolgárok milliói tisztességesen adóznak, a legnagyobb jövedelműek közül néhányan kikerülik az adószabályokat - tette hozzá.

A mostani javaslatok csak az uniós országokra vonatkoznak. Ám Brüsszel később hivatkozni tud rájuk más országokkal folytatandó tárgyalásain is, mutatott rá Kovács László.

Egy kérdés kapcsán a biztos úgy ítélte meg, a javaslatok lépést jelenthetnek a banktitok rendszerének visszaszorításában.

Az adócsalás elleni fellépés fontosságát mutatja, hogy becslések szerint a csalások a hazai össztermék mintegy 2-2,5 százalékára, EU-szinten 200-250 milliárd euróra tehetők.