A legtöbben azonban arra számítanak, hogy az MNB még az idén folytatja a monetáris lazítást, így az alapkamat 7,5 százalékra csökken az év végéig.

A konszenzus szerint a GDP az idén 3,5 százalékkal csökken, és jövőre is csak 0,9 százalékkal nő. Az áfaemelés némileg megemeli a fogyasztói árindexet, de az éves átlagos infláció a következő három évben a három százalékos középtávú cél közelében maradhat.

A február 16. és 18. közt végzett felmérésben 23 elemző közül 16 mondta azt, hogy hétfőn az MNB 9,5 százalékon tartja az alapkamatot. Öt elemző vár fél százalékpontos csökkentést, egy 25 bázispontos vágást, egy pedig 100 bázispontos emelést valószínűsít.

November óta az MNB minden rendes kamatdöntő ülésén fél százalékpontot vágott vissza az októberben három százalékponttal megemelt alapkamatból, sőt egy rendkívüli fél százalékpontos kamatcsökkentésről is döntött.

A forint azonban a héten rekord szintekre gyengült az euróval szemben, a régiós devizákkal együtt. Az elemzők szerint a magyar jegybankot is nyugtalanítják a nagy árfolyammozgások, egyebek között a devizahitelesek megnövekedett terhei miatt.

Egyes elemzők szerint nem kizárt, hogy ha a forint tovább gyengül, az MNB újra kamatemelésre kényszerül. Mások szerint azonban akár még egy nagy emelés is hatástalannak bizonyulhat ha a régió fizetőeszközeit újabb eladási hullámok sújtják.

A gyenge növekedés és az ebből eredő alacsony belföldi kereslet mérsékli az áremelkedések ütemét, de a tervezett áfa-emelés ideiglenesen gyorsítja majd az inflációt a második félévben. Decemberben az elemzői konszenzus szerint 4,15 százalék lehet a fogyasztói árak éves növekedési üteme, a februárra várt 2,8 százalékkal szemben.

Az új elemzői konszenzus szerint Magyarország 2011-ben léphet be az euró előszobájaként emlegetett ERM-2 árfolyamrendszerbe.