Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A testület szokásos heti ülése után tartott sajtótájékoztatóján José Manuel Durao Barroso elnök kijelentette, a tagállamok közelgő újabb csúcstalálkozóján az uniónak meg kell mutatnia, hogy mindent megtesz a munkahelyek elvesztése ellen, a pénzügyi piacok megtisztítása érdekében, valamint azért, hogy vezető szerepet játsszon a fejlett és feltörekvő országokkal folytatott egyeztetéseken a nemzetközi pénzügyi rendszer átalakításáról.
Barroso megerősítette, hogy a bizottság rendelkezik eszközökkel az euróövezet esetleg bajba kerülő országainak megsegítésére, és leszögezte, hogy az EU meg fog oldani minden nehéz helyzetet az övezeten kívüli tagjainak esetében is. A bizottság azt szeretné, ha a pénzügyi rendszer reformjáról gyorsan megegyezés születne, és azt minél gyorsabban sikerülne végrehajtani is. A bizottság a március 19-20-i brüsszeli csúcsértekezlet elé terjeszti majd jóváhagyásra a javaslatait. Ezek egyebek közt a felügyeleti rendszer megerősítésére épülő, szigorúbb banktőkeszabályokra, a piacok átláthatóságának növelésére, a banki kockázatvállalás ésszerűbbé tételének ösztönzésére szólnak. Minden banknak felügyelet alá kell tartoznia, nem lehet kivétel, hangoztatta Barroso.
Brüsszel - az állam- és kormányfők támogatása esetén - még idén jogszabályt tervez a javaslatokból, és azt a kormányokat képviselő tanács, valamint az Európai Parlament is megvitatja majd. A javaslatok a Jacques de Larosiere vezette szakértőcsoport múlt héten ismertetett ajánlásaira épülnek. A csoport határokon átnyúló bankfelügyeleti rendszerre tett javaslatot. Az indítvány értelmében négy év alatt a pénzügyi szervezetek nemzeti felügyeletei között szorosan összehangolnák a munkát, valamint létrehoznának egy testületet, amely figyelemmel kísérné a pénzügyi piacok működési rendszeréből fakadó, felmerülő kockázatokat.
Barroso a szerdai sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Brüsszel egyelőre nem lát lehetőséget az euróövezeti csatlakozási kritériumok megváltoztatására. Több tagország a közös pénzhez való csatlakozás folyamatának felgyorsítását sürgeti, de aláhúzva azt is, hogy ezzel nem a feltételek lazítását kívánják elérni.
Barroso elismerte, hogy a múlt hét végi EU-csúcson szóba került az eurócsatlakozás gyorsítása. Hozzátette azonban, hogy mindenkinek meg kell értenie: a legfontosabb megőrizni az övezet stabilitását. A sajtóban már napvilágot láttak spekulációk az övezet stabilitásával kapcsolatban, emlékeztetett a bizottság elnöke. A bizottsági elnök arról is beszélt, hogy az úgynevezett adóparadicsomok sem bújhatnak ki a szigorodó pénzügyi felügyelet alól. Az EU büntetéssel is sújthat majd bármilyen nemzetet, amely a pénzmosásra vagy adóelkerülésre vonatkozó információt tart vissza, hangoztatta.
A brüsszeli dokumentum foglalkozik a reálgazdaság és a foglalkoztatás kérdésével is. Egyebek közt arra int, hogy jövőre az átlagos munkanélküliség az unióban elérheti a 10 százalékot. Barroso szerint 3,5 millió munkahelyet fenyeget veszély a válság miatt. Ez ellen a tagországoknak tenniük kell, például a munkaidő rendszerének ideiglenes átalakításával, a foglalkoztatói költségek átmeneti enyhítésével vagy az átképzési programok finanszírozásának növelésével, véli a brüsszeli bizottság.
Megismételte a bizottság annak fontosságát is, hogy a tagországok megállapodásra jussanak arról az 5 milliárd euróról, amelyet Brüsszel energiahálózat-összeköttetési és távközlési beruházásokra szán. Brüsszel erre eredetileg a tavaly el nem költött mezőgazdasági pénzek keretét fordította volna, de ezzel kapcsolatban több tagállamnak kifogásai voltak, és jogi akadály is mutatkozott.
Barroso megerősítette, hogy a bizottság rendelkezik eszközökkel az euróövezet esetleg bajba kerülő országainak megsegítésére, és leszögezte, hogy az EU meg fog oldani minden nehéz helyzetet az övezeten kívüli tagjainak esetében is. A bizottság azt szeretné, ha a pénzügyi rendszer reformjáról gyorsan megegyezés születne, és azt minél gyorsabban sikerülne végrehajtani is. A bizottság a március 19-20-i brüsszeli csúcsértekezlet elé terjeszti majd jóváhagyásra a javaslatait. Ezek egyebek közt a felügyeleti rendszer megerősítésére épülő, szigorúbb banktőkeszabályokra, a piacok átláthatóságának növelésére, a banki kockázatvállalás ésszerűbbé tételének ösztönzésére szólnak. Minden banknak felügyelet alá kell tartoznia, nem lehet kivétel, hangoztatta Barroso.
Brüsszel - az állam- és kormányfők támogatása esetén - még idén jogszabályt tervez a javaslatokból, és azt a kormányokat képviselő tanács, valamint az Európai Parlament is megvitatja majd. A javaslatok a Jacques de Larosiere vezette szakértőcsoport múlt héten ismertetett ajánlásaira épülnek. A csoport határokon átnyúló bankfelügyeleti rendszerre tett javaslatot. Az indítvány értelmében négy év alatt a pénzügyi szervezetek nemzeti felügyeletei között szorosan összehangolnák a munkát, valamint létrehoznának egy testületet, amely figyelemmel kísérné a pénzügyi piacok működési rendszeréből fakadó, felmerülő kockázatokat.
Barroso a szerdai sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Brüsszel egyelőre nem lát lehetőséget az euróövezeti csatlakozási kritériumok megváltoztatására. Több tagország a közös pénzhez való csatlakozás folyamatának felgyorsítását sürgeti, de aláhúzva azt is, hogy ezzel nem a feltételek lazítását kívánják elérni.
Barroso elismerte, hogy a múlt hét végi EU-csúcson szóba került az eurócsatlakozás gyorsítása. Hozzátette azonban, hogy mindenkinek meg kell értenie: a legfontosabb megőrizni az övezet stabilitását. A sajtóban már napvilágot láttak spekulációk az övezet stabilitásával kapcsolatban, emlékeztetett a bizottság elnöke. A bizottsági elnök arról is beszélt, hogy az úgynevezett adóparadicsomok sem bújhatnak ki a szigorodó pénzügyi felügyelet alól. Az EU büntetéssel is sújthat majd bármilyen nemzetet, amely a pénzmosásra vagy adóelkerülésre vonatkozó információt tart vissza, hangoztatta.
A brüsszeli dokumentum foglalkozik a reálgazdaság és a foglalkoztatás kérdésével is. Egyebek közt arra int, hogy jövőre az átlagos munkanélküliség az unióban elérheti a 10 százalékot. Barroso szerint 3,5 millió munkahelyet fenyeget veszély a válság miatt. Ez ellen a tagországoknak tenniük kell, például a munkaidő rendszerének ideiglenes átalakításával, a foglalkoztatói költségek átmeneti enyhítésével vagy az átképzési programok finanszírozásának növelésével, véli a brüsszeli bizottság.
Megismételte a bizottság annak fontosságát is, hogy a tagországok megállapodásra jussanak arról az 5 milliárd euróról, amelyet Brüsszel energiahálózat-összeköttetési és távközlési beruházásokra szán. Brüsszel erre eredetileg a tavaly el nem költött mezőgazdasági pénzek keretét fordította volna, de ezzel kapcsolatban több tagállamnak kifogásai voltak, és jogi akadály is mutatkozott.
