A kecskeméti gyártásra tervezett Mercedes modell. A fellendülés idejére © Daimler

A tekintélyes német üzleti, s egyben politikai napilap kommentárjának bevezetőjében beszámolt Magyarország pénzügyi, illetve gazdasági nehézségeiről, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott segélycsomagról, s az ipari termelés – az elmúlt 15 évben legerősebb – visszaesésről.

A Daimler konszern épp egy ilyen országban vállal szerepet – mutatott rá az újság, ismertetve a kecskeméti beruházással kapcsolatos terveket. A lap emlékeztetett, hogy az erre vonatkozó döntés jóval korábban, a válság kitörése előtt született.

A Handelsblatt természetesnek nevezte, hogy ilyen körülmények között még egyszer szemügyre vegyék a magyarországi új gyár értelmét. Ha az autók iránti kereslet mindenütt – s így Kelet-Európában is – drámai módon visszaesik, senkinek nincs szüksége feltétlenül egy új gyárra. Az ágazatnak ma e nélkül is jelentős kapacitásfölöslegei vannak.

Mindezzel összefüggésben az újság emlékeztetett azokra az elmúlt hetekben újra és újra napvilágot látott híresztelésekre, amelyek szerint a Daimler a magyarországi új beruházás helyett a türingiai Eisenachban lévő korszerű Opel-gyárat venné át. A fennmaradásáért küzdő General Motors-leányvállalat megszabadulna egy gondtól, a Daimler ezzel szemben egy új és jövedelmező gyárat kapna – fejtegette a lap.

A stuttgartiak azonban sietve cáfolták mindezt, leszögezve, hogy nem adják fel a magyarországi beruházást – mutatott rá a Handelsblatt, s hangsúlyozta: stratégiai szempontból a konszern helyes döntést hozott. Magyarország egy olyan válságon megy keresztül, amelynek vége kiszámítható – fogalmazott az újság, rámutatva: ha az új Daimler-üzem három év múlva megkezdi a gyártást, ez már az az időpont lehet, amikor a nemzetgazdaságok Kelet-Európában mindenütt ismét növekedési pályára állnak. S természetes, hogy az új kecskeméti üzem nemcsak Magyarország, hanem a szomszédos országok számára is gyártana Mercedeseket.

Az újság úgy vélekedett, hogy hosszabb távon az új kelet-európai gyárak mindenekelőtt költségszempontok miatt vonzók. Nyugati összehasonlításban a bérek ugyan már ott is jelentős mértékben emelkedtek, a különbség azonban még mindig nagy, s a kelet-európai gyártás még mindig olcsóbb, mint Németországban. S a jelenlegi válság egyik lényeges következménye az lesz, hogy még hosszú időbe telik, míg a keleti bérek elérik a nyugati szintet – hangoztatta a lap.

A Daimler megfontolásaiban mindez természetesen jelentős szerepet játszott – írta a Handelsblatt, s ebből kiindulva valószínűtlennek nevezte, hogy a stuttgarti konszern elállna a tervezett kecskeméti beruházástól. Másrészt ugyanakkor az újság magától értetődőnek tartotta annak lehetőségét is, hogy a Daimler a fizetőképesség kímélése érdekében a gyár tervezett építését időben némelyest elnyújtja, s a magyar kormánynál új támogatási lehetőségek elérésére törekszik.

A válság rövid távon rendkívüli módon megterheli számos vállalat pénzügyi erejét. Épp ezért a Daimler-konszernnek is törődnie kell azzal, hogy miként enyhítheti ezeket a következményeket – mutatott rá a Handelsblatt.